Behozta lemaradását a legnépszerűbb kategóriában a dízelbotrány terhét cipelő Volkswagen- konszern. Bár a modelldömping még nem ért véget, máris több jól sikerült újdonsággal bővült a paletta – most a wolfsburgiak kínálata gyarapodott a nehezen kategorizálható T-Rockal. A Tiguan alá pozicionált SUV külső méreteivel a Golfhoz, helykínálatával a Polóhoz áll közelebb, tudása azonban nem marad el a Seat Ateca/Škoda Karoq párostól, hiszen az MQB-platformra épül és összkerékhajtással is rendelhető. Legközelebbi rokonának az Audi Q2-es tekinthető.
A csinos T-Roc a megfiatalított VW-stíluselemeket örökölte, fényszórói a hűtőrács részét képezik, a lebegő tető kupés vonalú, orrára karakteres, LED-es nappali menetfény került. Nem csak az volt a formatervezők feladata, hogy legyen komolyan vehető és trendi, az új típusnak egyszerre kellett nőiesnek és férfiasnak lennie. Ők megtették, ami tőlük telik, a többi a vásárlókon múlik, ugyanis a 11 karosszéria- és 3 tetőszínből összesen 24 kombináció állítható össze, ami a 7 különböző belső dekorelemmel és modern mintázatú üléshuzatokkal variálható. Könnyedén alakíthatjuk saját stílusunkhoz az autót, amely a klasszikus Volkswagen-erényeket is megörökölte. Utastere igényes és praktikus, csomagtartója a legnagyobb a kategóriában, az elsőkerék-hajtásúaké 445-ről 1290, a 4Motion kiviteleké pedig 392-ről 1237 literesre bővíthető.
Elöl és hátul is elegendő a tér, az optikailag kupés tető alatt a fejeknek is jut hely, rövidebb utakon akár hárman is utazhatnak a második sorban. A mai igényekre szabott T-Roc a gyáriak elképzelése szerint a fiatalok autója, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az idősebbeknek legalább annyira bejön az új felépítés, hiszen könnyebb a ki- és beszállás, jobban rálátnak a forgalomra, és jobban ki tudják használni a hajtáslánc képességeit, ha nehezen megközelíthető úton jutnak el a hétvégi telekre. A T-Rocban mindez megtalálható, a szokás szerint ergonomikus belsőben jól elhelyezkedhetünk a kormány mögött, közel ülünk a szélvédőhöz, ahonnan nem csak kilátni könnyű, de a kis méretek miatt még kevésbé érezzük magunkat egy guruló bunker pilótájának. Tömege annak ellenére kicsinek tűnik, hogy papíron legfeljebb átlagosnak számít, dinamikus a mozgása, semleges a viselkedése, könnyed és precíz a kezelhetősége, pedig az Ateca/Karoq párosnál egy árnyalatnyival érzéketlenebb, kisautósabb a kormányzása. Futóművét ideálisan hangolták, képes kisimítani a legtöbb úthibát, miközben éles kanyarokban is stabilan tartja az úton a karosszériát.
A lendületes haladás élményét a bevezetéskor elérhető ötféle hajtáslánc közül kettőben élhettük át. Meglepő módon nem a 190 lóerős TSI, hanem a 150 lóerős TDI az életvidámabb, amit nem magyaráz meg egyértelműen a 20 Nm nyomatéktöbblet, a nagyobbik turbós benzines a konszern többi autójában sem teljesít különösebben fényesen. Alapáron 115 lóerős 1.0 TSI jár, 666 110 Ft-os felárért az 1.4 TSI-t nyugdíjazó 150 lóerős 1.5 TSI választható, az 1 491 920 Ft-os ráfizetéssel elvihető 190 lóerős 2.0 TSI-hez a DSG-váltó és az összkerékhajtás is szériában jár. Bár 4Motion hajtáshoz elég a 419 570 Ft-tal kedvezőbb, 150 lóerős 2.0 TDI-t rendelni, a duplakuplungos váltóra el is költhetjük a különbözetet (495 300 Ft).
Jó hír, hogy sokféle vezetőtámogató rendszere közül a városi vészfékező és a sávtartó minden változat esetében a szériafelszereltség része. A minket körülvevő forgalmat és a gyalogosokat is „látja” az autó, a 8,0 colos érintőképernyővel kezelhető fedélzeti rendszer pedig minden ma elérhető multimédiás funkcióra képes, a hagyományos helyett vetített műszeregységet is kérhetünk. A könnyen megszerethető T-Roc gyártása elkezdődött Lisszabon közelében, az újdonság már a hazai kereskedésekben is rendelhető, s késői érkezése ellenére fontos szereplő lehet az egyre jobban átalakuló piacon.
