A Toyota után a Ford adja el a világon a legtöbb hibrid autót, Európában azonban a kék oválos márkára nem feltétlenül úgy gondolunk, mint amelyik kifejezetten erős lenne ebben a szegmensben. Míg Amerikában valósággal „zabálják” a hibrid Fusiont és Escape-et, egyelőre az óvilági kínálatból hiányzik egy hibrid modell, a felmérések szerint pedig nagy szükség lenne rá. A helyzet azonban változik, mégpedig 2014-ben, ugyanis jövőre már nálunk is megvásárolható lesz a C-MAX Energi és az új Mondeo hibrid, amivel a Ford egyből erős pozícióba kerül a vegyes hajtású autók szegmensében. Hogy ne csak a Toyotának, hanem az elektromos járműveknél piacvezető Renault–Nissannak is borsot törjön az orra alá a Ford, a tisztán villamos hajtású Focus Electricet is bemutatták. Nézzük sorban az újdonságokat!
Mondeo Hybrid
A jövőre gyártásba kerülő Mondeo nem más, mint az Amerikában már forgalomban lévő, új generációs Fusion európai változata. Akárcsak a Fusionből, a Mondeóból is elérhetővé teszik a hibrid verziót, amely az első adatok alapján komoly konkurenciát jelenthet majd a dízeleknek. A C-MAX Energihez hasonlóan itt is 190 lóerőt teljesít a 2,0 literes benzinmotor és a villamos egység kombinációja, ami nem különösebben figyelemre méltó adat, ám a 4,5 literes vegyes fogyasztás és a villamos hajtással elérhető 136 km/órás tempó annál inkább. Utóbbi a vízhűtésű, nagy kapacitású akkuban rejlő potenciált is jelzi.
C-MAX Energi
1,6 literes fogyasztás száz kilométeren? Igen, az európai mérési ciklus szerint pontosan ennyi a hibrid egyterű étvágya, feltéve, ha nem a hagyományos, hanem a plug-in kivitelben rendeljük meg. A C-MAX Energi döbbenetesen alacsony fogyasztásának magyarázata abban rejlik, hogy tisztán elektromosan 40 kilométert képes megtenni, s a 2,0 literes, Atkinson-ciklusú benzinmotor csak erőteljes gyorsításkor, vagy a telep töltöttségi szintjének esésekor kapcsolódik be a hajtásba. A 190 lóerős rendszerteljesítmény soknak tűnik, de a nehéz akkucsomag miatt kell is az erő.
Az alacsony fogyasztás melletti másik igazi pozitívum a vezethetőség, ugyanis ezt a modellt is remek futóművel és kormányzással áldották meg – ez utóbbi a hibridek mezőnyében igazi ritkaság. Sajnos ezúttal sincs rózsa tövis nélkül, mégpedig a csomagtér miatt. A C-MAX alapból öblös puttonya szinte teljesen megtelt a lítium-ion telepcsomaggal, s bár a hivatalos befogadóképességet nem hozta nyilvánosságra a Ford, szemre miniautós csomagteret kínál a modell.
Focus Electric
A villamos hajtású autók nemcsak a magas árukkal, hanem futurisztikus külsejükkel is sok vevőt elijesztenek. Bár előbbi negatívum a Focus Electricre is igaz (Németországban 39 ezer euró az ára), kívülről és belülről is alig különbözik a „mezei” Focustól: teljesen szokványos járműnek tűnik, a volán mögött helyet foglalva mindössze a módosított műszerfal tűnhet fel. A technika természetesen csúcsra járatott, a csomagtérben elhelyezett 23 kWh-s akkumulátorcsomag egy igencsak combos, 142 lóerős villanymotort (az első tengelynél) táplál, ami a gyakorlatban minden várakozást felülmúlva, kifejezetten dinamikusan mozgatja az autót.
Az elektromos Focus szempillantás alatt eléri a 137 km/órás végsebességet (korlátozott), és minden forgalmi szituációban bőséges az erőtartaléka. A Ford 160 kilométeres hatótávot adott meg a Saarlouisban készülő újdonságnak, ami tapasztalatunkból kiindulva a gyakorlatban csak nagy önuralommal kivitelezhető, ám az mindenképpen jó hír, hogy 32 amperes hálózatról 3-4 óra alatt fel lehet tölteni a lítium-ion akkut. Üröm az örömben, hogy a csomagtartó kapacitása 40%-kal csökkent, így nagy kérdés, hogy a potenciális vásárlók képesek-e ekkora áldozatot hozni. A magas ár mellett talán ez is az oka annak, hogy a modell egyelőre nem lesz kapható itthon, ugyanakkor ha konkrét igények merülnek fel, akkor annak megfelelően dönt a forgalmazó a piaci bevezetésről.
Fiesta E-Wheel Drive
A Schaeffler, Németország egyik vezető autóipari beszállítója és a Ford közösen építette meg az elektromos hajtású, agymotoros Fiesta tanulmányautót. A hátsó kerekeket hajtó, vízhűtésű, háromfázisú villanymotorok egyenként 45 lóerősek, és a fejlesztők szerint a legnagyobb előnyük, hogy számos mechanikus alkatrész megspórolható velük. Ezzel a megoldással nincs szükség differenciálműre, hiszen a kerekek oldalankénti forgáskülönbségét a nyomatékot szabályozó vezérlőelektronika kiegyenlíti. Hogy ez a megoldás a sorozatgyártásban is elterjedhet-e, azt egyelőre korai megmondani, mindenesetre a villanymotorok egyenként 53 kilót nyomnak, ez pedig jelentősen növeli a rugózatlan tömeget.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!