Már 3 éve folyamatosan a legnépszerűbb villanyautó Magyarországon a Kia Niro, és ennek a pozíciónak a megőrzését várják az új modelltől is – ez leginkább attól függ majd, tud-e elég autót küldeni a gyár. A második generációval egyébként nagy tervei vannak a gyárnak, amíg az elsőből 6 év alatt mintegy 2500 darabot értékesítettek hazánkban, addig az új modellből csak 2023-ban 1000 darabot akarnak eladni. Látványosabb lett a megjelenés, az első menetfény/irányjelző furcsa kanyarodásával a szívdobbanás EKG-jelére utalnak, felszereltségtől függően lehet kontrasztos színű műanyag C oszlop burkolat, amelyet Aero panelnek hívnak, mivel alatta egy, az autó hátulján végződő légcsatorna található.
Megőrizték a 3 hajtásból álló modellmixet, tehát van öntöltő hibrid, hálózatról tölthető hibrid és akkumulátoros-elektromos hajtás. Az előbbieknél csökkentették az 1,6-os benzinmotor belső súrlódását, megnövelték a befecskendezési nyomást, a 6 fokozatú DCT váltóból kiszedték a hátramenetet (villanymotorral hátrál az autó). Újak az akkumulátorok, amelyek nagyobb teljesítményleadásra képesek, az öntöltő- és a plug-in változat is érezhetően a villanymotorra hagyatkozik gyorsításnál. A fékenergia-visszatermelés immár 4 fokozatban állítható a kormány mögötti kapcsolófülekkel, a bal oldali folyamatos húzásával megállásig lassítható az autó, és van Auto fékenergia-visszatermelés is, amikor a távolságtartó radar jele alapján lassít az elektronika akár megállásig.
Vezetőközpontú lett a műszerfal kialakítása, a magyar bemutatón próbált autóknál közös panel mögé beépített 2 darab 10,25 colos kijelzőt próbáltunk – van kisebb érintőképernyős változat is –, nagyok a tárolók, az első ülések háta kemény műanyag (még a zseb is), tehát könnyen takarítható. Kifejezetten tágas lett a második sor, a tengelytáv 2,5 centis bővülése mellett az első támla keskenyebb lett 2 centivel, tehát úgy 4 centit bővült a lábtér, az első ülés alatt is bőven van hely a lábfejnek, a fejtér is szellős – mindez a nyitható napfénytető alatt is igaz. A csomagtér is bővült 20 literrel, az öntöltő- és a plug-in hibrid között a padló alatti rekesz (pótkerék is van az előbbinél, utóbbinál épp csak töltőkábelnyi a fiók), az elektromos modellnél utóbbihoz hozzájön még az első 20 literes tároló, amelyet szintén töltőkábelnek ajánlanak. Jobb vezethetőséget ígérnek a merevebb karosszéria és az áthangolt felfüggesztés jóvoltából, a rövid, városon belüli próba során úgy tűnt a rugózás jól eltalált, de mintha a csillapítás egy kicsit feszes lenne az úthibákkal ellátott szakaszokon.
Mivel a 3 hajtásból 2 hálózatról (is) tölthető, a Kia Connect távoli hozzáférést az ilyen használat megkönnyítése érdekében fejlesztették tovább. A Kia Charge segítségével Európa-szerte 400 000, hazánkban mintegy 2000 (1789 darab 7-22 kW-os, 226 db legfeljebb 100 kW-os, 34 darab 100 kW-nál nagyobb töltési teljesítményű) töltőponthoz fér hozzá az ügyfél úgy, hogy csak 1 töltőkártyát/alkalmazást kell használnia, és egy számlát kap a hó végén a töltésekről. Az otthoni töltés kiépítésére a márkakereskedésekben különböző, 7-22 kW töltési teljesítmény közötti Wallbox Pulsar Plus töltőberendezés telepítéséhez nyújtanak segítséget, az MVM Mobiliti jóvoltából fix áras telepítési csomaggal. Az árakat úgy lőtték be, hogy a hasonló hajtással szerelt Sportage-nél érezhetően olcsóbb, az öntöltő hibrid (140 LE) 9 999 000 Ft-tól indul, a hálózatról tölthető hibridért legalább 12 749 000 Ft-ot kérnek, míg a legolcsóbb akkumulátoros-elektromos változatért 15 699 000 Ft-ot kell fizetni.
