Most mindenki a Mercedes S-osztályt akarja lepipálni a luxusautók mezőnyében, a feladat pedig egyáltalán nem könnyű. Ebben a szegmensben muszáj valamivel világelsőnek lenni egy modellváltáskor, különben a jövevényről gyorsan elterelődik a figyelem. Míg a stuttgarti típus esetében a Magic Body Control futómű a nagy durranás, az Audi első autógyártóként – stílusosan az A8-asban – mutatta be a mátrix LED-es fényszórót.
Ennek a rendszernek a lényege, hogy az első fényszórókban oldalanként 25-25 diódát helyeztek el, melyek a forgalmi szituáció függvényében automatikusan kapcsolódnak ki és be, s gyakorlatilag „körbevilágítják” a szembejövő, mozgásban lévő autót annak vakítása nélkül. A rendszer 966 000-féle fénycsóvát képes előállítani, ráadásul az A8-as a sötétben bóklászó gyalogost is észreveszi és külön megvilágítja, s három villanással automatikusan figyelmezteti, hogy jövünk. A 851 ezer forintos felárért elérhető szuperlámpa másik érdekessége az irányjelző: a diódák indexeléskor nem egyszerre, hanem a kocsi közepétől kifelé egymás után villannak fel.
Tömény luxus: kényeztető funkciók armadája
A minimálisan átrajzolt orr és a sportosabb fazonúra szabott hátsó lámpák mellett a beltér is alapvetően maradt olyan, mint korábban, egyedül az új head-up displayről tűnik fel, hogy már a 2014-es modellévű A8-asban ülünk. Szerencsére, mert ez a belső még mindig a csúcsot képviseli, legyen szó az intarziás hatást keltő fabetétekről, a valódi karbonelemekről, vagy a kidolgozási minőségről. A technikai színvonal fejlődését mi sem mutatja jobban, mint hogy immáron 15 különböző vezetéstámogató rendszer kérhető az autóhoz – ezek közül az aktív sávtartó automatika és az állatfelismerő funkcióval ellátott éjjellátó a legfontosabb újdonság.
Természetesen a kényelem egy A8-asban nem kérdés, az összes modell légrugós futóművel készül, s emellett masszázsülés, hűtőszekrény és az első ülés háttámlájából kihajtható lábtartó is kérhető. Az autó ezekkel az extrákkal konkrétan olyan komfortot nyújt, mint egy first class ülés egy interkontinentális repülőjáraton. Természetesen a lábhelyet felesleges ecsetelni egy 5,13 méter hosszú járműnél, de úgy látszik, van akinek ez nem elég, mert a 13 centivel hosszabb „L” modellekre nagy a kereslet: Európában a vásárlók 25, míg az USA-ban 75%-a dönt a nyújtott A8-as mellett.
A kategória legizmosabb dízelét kínálja
Alaposan felfrissítette a motorpalettát az Audi. A 3,0 literes TFSI 310 lóerős lett (+20 LE), megjelent a 4,0 TFSI 435 lóerős verziója, illetve itt vannak a dízelek, melyek közül a 3,0 literes 258 lóerősre izmosodott (+8 LE), a 4,2-es pedig 385 lóerőt tud felmutatni (+35 LE). Utóbbi a menetpróbán vallott színt képességeiről: a luxuskategória egyetlen V8-as dízeléről nem túlzás azt állítani, hogy sportkocsikhoz hasonló dinamikával mozgatja az A8-ast, a 850 Nm-es „nyomatéktenger” mellett a 4,7 szekundumos gyorsulás is döbbenetes (az S8-ashoz hasonlóan ez az egyetlen A8-as, melyhez alapáron jár a sport-differenciálmű). Hangja már kevésbé izgalmas, mert egyszerűen nincs jellegzetes V8-as duruzsolás, menet közben alig-alig szűrődik be morajlás az utastérbe. Ennél ideálisabb utazóautót egyébként nehéz elképzelni a német autópályákra, 200-nál 2800-at forog a főtengely (!), a fogyasztás pedig 10,0 liter alatt tartható.
Ezek után a W12-es topmodellel ismerkedtünk: a két, szűk hengerszögű V6-osból konstruált, immáron hengerlekapcsolással felvértezett, 6,3 literes óriásblokk 500 lóerőt tud, hangja pedig olyan távolinak tűnik, mintha a motor nem is a vezető közvetlen közelében dolgozna. Nyilvánvalóan ez a verzió viszi a prímet presztízsben, de ha valaki az élvezetre hajt, akkor az S8-as az ideális választás. A duplaturbós, 4,0 literes V8-as 520 lóerőt szabadít fel, így nem meglepő, hogy álló helyzetből gigantikusan nagyot tol (4,1 szekundumos gyorsulás), s egészen gyorsan eléri a 250 km/óránál korlátozott csúcstempót. Ennek a modellnek már a hangja is vérmes(ebb), itt azonban feltűnik, ami a többi modellben eszünkbe se jutna: a nyolcgangos ZF váltó lassú visszakapcsolásai nem illenek egy ilyen sportszedánhoz.