A Bentaygáról nem túlzás azt állítani, hogy a Bentley történetének egyik legfontosabb típusa: a 2015-ben debütált modell a márka első szabadidő-autójaként valósággal berobbant a piacra, 2019-ben már a gyártó összértékesítésének 45%-át tette ki! De az is fontos, hogy a Bentaygával friss vásárlóközönséget szólítottak meg, a vevők mintegy 75%-a új kuncsaft a márkánál. Persze a komoly sikerek ellenére sem kerülhette el a Bentayga a típusváltást, a márka topmodelljéhez, a Flying Spurhoz igazították a megjelenést, és minden eddiginél több kényelmi funkcióval látták el. Nézzük, mit tud a gyakorlatban a 75 millió Ft-os alapárú újdonság, amelyből akár 100 milliós változatot is konfigurálhatunk!
Dizájn: a stílus maga az autó
Akárcsak a Rolls-Royce, a Bentley renoméja is a múltjában gyökerezik, értékét elsősorban a hagyományai növelik, például a műszaki alapjait adó Audi Q7-eshez képest. De mit tegyen a tervező azzal a Bentley-vel, amelynek „sem rokona, sem ismerőse”, vagyis elődje sem volt a múltban? Megpróbálhatja a legfényűzőbb és leghitelesebb részletekkel elterelni a potenciális vásárlók figyelmét a tényről, hogy értékes autójuk minden eddiginél jobban hasonlít azokra a típusokra, melyektől különbözni akarnak. Így tett a dél-koreai születésű Sangyup Lee, akinek többek között a vadonatúj Hyundai Tucson formatervét is köszönhetjük – a Bentayga befejezése után, 2016-ban ugyanis átigazolt a hazai márkához. Helyére a német Stefan Sielaff érkezett, aki pályafutása jelentős részét az Audinál töltötte. Neki jutott a sokkal kevésbé dicsőséges feladat, a megosztó, cserében sikeres szabadidő-autó frissítése. Ő sem kapott szabad kezet, elsősorban a Continental GT-n bevezetett stíluselemekkel dolgozhatott, az eredmény mégis látványosan eltér a legnagyobb testű Bentley korábbi arculatától.
Akinek az eredeti túlságosan drabális hatást keltett, talán értékelni fogja a szögletes helyett oválisra cserélt hátsó lámpákat, melyek háromdimenziós hatást keltenek, és ékszerként ragyognak a csomagtérajtón, amely egyben szélesebb lett, így az Audi Q7-esről ismert módon felnyitva a lámpákat is a magasba emeli. Az animált LED-es irányjelzők ilyenkor nem az eredeti helyen, hanem a lökhárítóba épített lámpatestekben villognak tovább! Magát a lökhárítót is alaposan áttervezték, ide került a rendszámtábla, ezért a klasszikus logó alatt még a Bentley feliratnak is jutott hely. Az új kialakítás egyes részletei visszavezethetők a 2012-es EXP 9 F tanulmány megoldásaira, többek között a szintén ovális kipufogóvég és a nagyobb méretű hátsó szárny ötlete is onnan származik. Az első sárvédőn vágott szellőzőnyílás magasabbra került, ennek köszönhetően jobban érvényesül a patinás szárnymotívum. Újdonságként krómozott helyett akár lakkfekete díszbetétet is kaphat a 22 colos felniken is természetes hatást keltő, kékvérű szabadidő-autó.
Utastér: a fotelek ölelésében
Amíg kívülről nézve az aktuális márkaarculathoz igazodik a Bentayga, utasterében annyiból érezhető a típus kora, hogy nincs forgatható betét a középkonzolon. Nincs visszafogott díszbetét vagy analóg órák néhány kiegészítő információval, muszáj beérnie az embernek a tűéles képet adó és gyorsan reagáló központi érintőképernyővel. Annyi baj legyen, a márka alaposságára jellemző módon – évi alig pár tucatos értékesítési mennyiségről beszélünk, mégse spórolták meg a fordítást – magyarul kommunikál velünk az autó, odafigyeltek a nyelvtanra is, de azért rögtön az üdvözlésnél elkövettek egy hibát: „Tegye Bentleyját a sajátjává!” Ez is jelzi, hogy semmi nem tökéletes.
Ha a minőségérzet meghatározója lenne a díszvarrás hossza, akkor a Bentayga First Edition az elsők között lenne, annyit találunk belőle az üléseken és az ajtókárpitokon. Felváltva, fekete vagy fehér cérnával követték el ezeket, illetve van, ahol kombinálták mindkettőt. Az ülések hívogatóan süppedősnek néznek ki, de valójában nagyon jól tartják a testet, elöl-hátul rengeteg a hely, mindenfelé sok fizikai kapcsolót találunk. A szellőzőnyílásokat elzáró vagy megnyitó gombok a Rolls-Royce-ok belsejéből is ismerősek lehetnek (volt pár évtized közös történelme a mai konkurenseknek), egyébként pedig a központi érintőképernyőn megjelenő részletes menüben elmélyülve lehet finomhangolni mindent. A sofőrnek ezt kötelező indulás előtt elvégezni, annyi figyelmet követel mindez, az anyósülésen helyet foglaló menet közben is múlathatja ezzel az időt, hátul a Flying Spurból már megismert módon a kivehető táblagépként használható konzollal lehet beállítani a finomságokat.
A modellfrissítéssel együtt száműzték az analóg órákat a műszeregységből, ide is nagy felbontású monitor került, és itt is meg lehet jeleníteni például a térképet. Használat közben óhatatlanul felmerül a párhuzam a testvérmodell Q7-essel, leginkább azért, mert ugyan eltérő a kapcsolók formája, de azért mindent ugyanott találunk a két autóban, de azt a Bentley – és minden bizonnyal a pár tízmilliós felár – javára kell mondani, hogy sokkal otthonosabb a belső, mint a technokrata Audiban, és az anyagválasztás is finomabb.
Hajtáslánc: élvezzük, amíg lehet!
Bár a Bentleynél a villamosításról és a karbonsemleges gyártásról szól majd az évtized, a jelenlegi kínálatban még csupa olyan motor van, amelytől minden autórajongó összedörzsöli a tenyerét. Esetünkben ez a VW-konszernnél széles körben alkalmazott 4,0 literes, V8-as, biturbó benzinmotort jelenti, amelynek fejlesztéséért a Porsche volt felelős. Az 550 lóerővel és a 770 Nm-es nyomatékkal természetesen nincs olyan forgalmi szituáció, amiben ne lenne bőséges ereje. Nagyobb gázadásra akár négyet is visszakapcsol a nyolcfokozatú automatikus váltó, majd puskagolyóként lő ki a 2,4 tonnás monstrum. A nyers erő persze csak egy dolog, hiszen ezt a gyorsulásélményt csuklóból kirázzák majd az elektromos modellek is. A V8-as azonban egy élő szerkezetnek tűnik és csodásan szól: az alapjárati morajlástól indul a hangskála, majd akár érces, sportos hangon is képes üvölteni – egészen más, sokkal sportosabb a karaktere, mint a Flying Spurben próbált W12-esnek. S bizony a fogyasztása jóval kedvezőbb. Nem mintha az ügyfélkörnél különösebben fontos lenne, de a hengerlekapcsolásos V8-as 4-5 literrel is takarékosabb a 12 hengeresnél, vegyes használatban 12-14 literből könnyedén el lehet járkálni a nyolchengeres Bentaygával.
Ugyanakkor az is tény, hogy a nagy SUV vezetési élménye az azonos műszaki alapok miatt kísértetiesen hasonlít az Audi Q7-eséhez. Bár a Bentley 48 voltos rendszerrel működő, aktív kanyarstabilizátoros futóművénél komolyabbat elképzelni is nehéz, nincs meg az autóban a várva várt lebegő érzés. Kényelmes, meg finom, de szó sincs arról, hogy egy repülő szőnyegen találnák magukat az utasok. Viszont az is tény, hogy a Bentayga nem ijed meg a tereptől: amennyiben a tulajdonos nem félti a fényezést vagy a 22 colos esztergált felniket, nem vitás, hogy extrém helyeken is helytáll. Az állandó összkerékhajtás, a légrugós futóművel emelhető hasmagasság (fixen a legmagasabb állásba kapcsolható) nem minden: csak terepprogramból négyféle áll rendelkezésre, sőt, még a lejtmenetvezérlő sem hiányozhat a repertoárból.
Bentley Bentayga V8
Összlökettérfogat: 3996 cm3
Hengerek/szelepek: V8/32 biturbó
Max. teljesítmény: 404 kW (550 LE) 6000/perc
Max. forgatónyomaték: 770 Nm 2000-4500/perc
Hossz./szél./mag.: 5144/2010/1728 mm
Tengelytáv: 2995 mm
Saját tömeg: 2416 kg
Csomagtér: 484 l
Üzemanyagtank: 85 l
Gyors. 0-100 km/h: 4,5 s
Max. sebesség: 290 km/h
Átlagfogyasztás: 13,0 l/100 km
CO2-kibocsátás: 294 g/km
A modell alapára: kb. 75 000 000 Ft