Az újkori Dacia-korszak a Logannal vette kezdetét, melynek minden egyes porcikájáról sugárzik az olcsóság. Később a Sanderóval próbáltak bekerülni a divatos kisautók szegmensébe, de az igazi sikert a Duster hozta el. Itt már nemcsak a forma, hanem a tartalom is jobban összhangban állt egymással, mint a korábbi típusoknál. A Lodgynál már a minőségérzetre is odafigyeltek, véleményem szerint a jutányos áron kínált egyterű irgalmatlan nagyot fog szólni!
Márkán belül úttörőnek számít a Lodgy
A Lodgy az első Dacia modell, melyhez szériában kínálnak négy légzsákot, Isofix-pontokat, ráadásul a második sorban egymás mellé három gyerekülés is gond nélkül befér. Az extralista is új tételekkel bővült: rendelhető navigáció, tolatóradar, könnyebb és igényesebb kivitelűek a mozgatható hátsó ülések, a műszerfal pedig kéttónusú színkombinációban is kérhető. Sőt, a Lodgy konfigurálható a Renault-féle 1.2 TCe blokkal (115 LE) is, szóval ez a Dacia első turbós benzinmotorja. Persze a motorpalettán vélhetően nem ez az aggregát lesz a favorit, ha már benzines, akkor az 1,6-osnak jobbak az esélyei. A szívó 1,6-os csupán 82 lóerős, ellenben 134 Nm-es nyomatéka jelentős részét már alacsony fordulaton kínálja, erőkifejtése egyenletes, két fővel autózva nem beszélhetünk alulmotorizáltságról.
Persze az autópályázás már nem az ő világa, de a nyugodt ritmust kedvelőknek megfontolandó az 1.6 MPI, melynek a közeljövőben minden bizonnyal LPG-gázos változata is készül majd. Az elégséges dinamika hátterében a jól áttételezett váltó és az alacsony, mindössze 1090 kg-os önsúly áll. Az 1,6-oshoz kapcsolt ötfokozatú váltó pontos szerkezet, nem úgy, mint az 1,2-esé. Utóbbi kissé ragadósan, akadva vette a fokozatokat, a kapcsolási érzete sem az igazi. Persze a rugalmassága más lapra tartozik, a turbóval erősített, közvetlen befecskendezésű darab jobban veszi a fordulatot, magabiztosabban lehet vele előzni.
A dízelektől sokat vártam – becslések szerint az európai eladások jelentős részét ezek fogják kitenni –, és nem is kellett csalódnom. Először az erősebb, 107 lóerős 1.5 dCi-vel teljesítettük a próbaszakaszt. Az első benyomások alapján erőnek nincs híján az autó, mely meglepően csendes is – a Dacia eddigi modelljeihez képest a Lodgyban 30%-kal több zajszigetelő anyagot használtak fel, az ajtóknál markánsabban jelentkező szélzajt pedig extra betétek, habszigetelések és tömítések beépítésével mérsékelték.
A 107 lovas dízelhez kapcsolt hatfokozatú váltó katonás pontossággal vezethető a kulisszában, hasonlóan a gyengébb 90 lovas ötgangosához. A szerényebb teljesítményű dízel a másik meglepetés, ugyanis a dinamikát tekintve érzésre nincs markáns különbség az erősebb dCi-hez képest. Az ötödik fokozat jó hosszúra áttételezett, így nagyobb tempónál sem dolgozik túl magas fordulaton a motor, tömören és röviden kulturált és meggyőző a produkciója.
Megnyerő futómű,bődületes bendő
A futómű maga az álom, legalábbis a hazai aszfalthálózat néhol siralmas állapotát szem előtt tartva. Kátyú, fekvőrendőr, keresztborda – ezeket meg sem érzi a Lodgy, fölényesen suhan át rajtuk. Kanyarban nem kell erős oldaldőléstől tartani, a józan ész határain belül autózva kontrollálható alulkormányozottsággal terelhető a Dacia, melyhez elektronikus menetstabilizáló is kérhető.
A Lodgy tengelytávolsága 2810 mm, hossza majd” 4,5 méter, a raktere pedig – most kapaszkodjanak meg – elérheti a 2617 litert! Szóval amikor arról megy a diskurzus, hogy nyaralás vagy kirándulás alkalmával miként lehet összelegózni a csomagokat és az utasokat, itt nem nagyon kell kompromisszumot kötni. A harmadik üléssor mögötti hely 207 literes, kb. mint egy Suzuki Swiftben, szóval két-három bőröndnek megjárja. Ötüléses felállásban (kivett hátsó paddal) 827 liter várja a poggyászt, ami például 47 literrel nagyobb, mint a Renault Grand Espace esetében. A harmadik sor használaton kívül összehajtható, előrebillenthető vagy igény esetén kiszerelhető – súlya mindössze 18 kg. A középső rész támlái osztva dönthetők, billenthetők és helytakarékos módon az első ülések hátoldalához állíthatók. A Lodgy további trükkje, hogy a harmadik üléssor akár a felhajtott középső hátuljához is rögzíthető – egyszerű és olcsóbb megoldás, mint a sínen tologatás vagy a padlóba süllyeszthetőség.
A második sorban akár hárman is elférnek, a padló közel sík, hátra könnyű a bejutás, hely pedig itt is van. A műanyagok ugyan mindenütt kemények, de igényes a felületi kialakításuk, az illesztési hézagok a próbált járművekben egyenletesek voltak. A Lodgy hazai forgalmazása júniusban indul, előzetes információink alapján az 1,6-os alapváltozat hozzávetőlegesen 2,8, míg a 90 lovas, klímás dízel kb. 3,9 milliótól lesz majd elérhető.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!