Az Opel márka legsikeresebb autója az 1982 óta gyártott Corsa, amelyből több mint 13,6 millió darabot értékesítettek, és akkora az érdeklődés iránta, hogy még az embargót is megszegték – próbálta viccesen magyarázni a helyzetet Michael Lohscheller az Opel elnök-vezérigazgatója a sajtópremieren. A tervezetthez képest két héttel előrehozták az első sajtófotók és információk közreadását, miután egy francia kiadvány weboldalán publikálták azokat.
Az Opel gyár csarnokában kerítettek sort a bemutatóra, ahol a korábbi elektromos fejlesztéseket is kiállították – mármint azokat, amelyeket Rüsselsheimben készítettek; az 1968-as Stir-Lec I-es hatótávnövelős villanyautó detroiti fejlesztés volt az Opel Kadett B Coupé karosszériájában. Az Elektro GT rekordautó volt a hetvenes években, az Impuls I (Kadett E, 1991) és az Impuls II-es (Astra F Caravan, 1992) autókkal szerzett tapasztalatokat pedig felhasználták a tüzelőanyagcellás Hydrogen3-asnál (Zafira, 1999). Aztán jött az európai Év Autója díjat is elhódító Ampera, illetve a főbb piacokon mind a mai napig megvásárolható Ampera-e villanyautó.
Annyiból hoz újat a Corsa-e, hogy az nem dedikált villanyautó, hanem ugyanazon a szerelőszalagon készül majd 2020 elejétől Zaragozában, ahol a normál – benzin- és dízelmotorral szerelt – változatok. Utóbbiakat két hét múlva ismerhetjük meg, és az ősszel indul majd a sorozatgyártásuk. A nagyfokú egyezés megkönnyíti a piaci igényekhez való alkalmazkodást azzal, hogy gyorsabban tudnak reagálni a piaci igényekre, hiszen kevesebb beszállítói szerződést kell módosítani annak függvényében, hogy épp mennyi elektromos autót tudnak értékesíteni.
Magáról az autóról annyit tudok elmondani, amennyit az autó köré úgy ötméteres távolságban felhúzott kordon mögül láttam; nincs még kész a belső, ezért kapott fekete ablakokat a csarnokban hangtalanul közlekedő példány. Nyúlánkabb a forma, amiben a közel öt centivel laposabb karosszéria mellett a fekete tetőnek is szerepe van (fehér is elérhető lesz), a látványos 17 colos felnik az elektromos változathoz lesznek rendelhetőek, illetve szériában adják azokat a piaci bevezetésnél kínált First Edition modellhez. Az oldalfalat elnézve az Audi A1-es ugrik be, leginkább a hátsó keréknél lévő domborítás miatt, egyébként egyedi a megjelenés.
Az első kerekeket hajtó villanymotor teljesítménye 136 lóerő, ami az 1530 kg-os kisautónak 8,1 másodperces 0-100 km/óra sprintet tesz lehetővé, a végsebesség elektronikusan korlátozott 150 km/óra. Az energiafogyasztás 17 kWh/100 km, ami az 50 kWh kapacitású teleppel 330 km-es hatótávolságot jelent. Természetesen villámtöltéssel is lehet táplálni a telepet, de az Opel márkakereskedésekben falitöltőket is kínálnak majd az ügyfeleknek – Németországban rögtön beszereléssel együtt. A Selection alapmodellhez 7,4 kW-os fedélzeti töltőt adnak, az Edition és First Edition változatoknál 11 kW-os, háromfázisú töltőberendezés jár; a nyilvános töltőknél használatos kábelért 250-280 euró felárat kell fizetni, az adapteres, 22 kW-is használható kábel felára 720 euró.
A belső égésű motorokkal szerelt Corsához képest gazdagabb a Corsa-e felszereltsége, alapáron jár hozzá az érintőképernyős fejegység, a távirányítható légkondi. A távolságtartó tempomat felára 550 euró, a parkolósegéd 650 euró, az Intellilux LED fényszóró 700 euróba kerül. Részletes árlistát egyelőre csak a német piacra adtak ki, de azt már elárulták, hogy a hazai márkakereskedésekben is rendelhető Opel Corsa-e Selection ára 9 240 000 Ft, a First Edition változat 9 910 000 Ft – mindkettőből még le kell vonni a 1,5 millió Ft-os állami támogatást.
A potenciális ügyfelek dolgát az Opel az e-Hub nevű weboldallal próbálja megkönnyíteni, ezen minden lehetséges felmerülő kérdésre megtalálják majd a választ az érdeklődők, magyar nyelven ez majd csak később lesz elérhető. Itt olyan információkat is meg lehet majd találni, mint hogy az akkumulátorra 8 év, magára az autóra 5 év/100 000 km garanciát vállal az Opel.
