Az eredeti, 1969-es Camaro ZL1-est az Isten és a Chevy is gyorsulási versenyzésre teremtette! Ennek szellemét idézi a mostani retró izomautó legdurvább verziója: a hétköznapi használhatóság mellett a versenypályán is remekel. Düllesztik is a mellüket az amcsi mérnökök, hogy az 1/4 mérföldes távon (kb. 402 méter) 11,93 másodperces időt repesztettek – kevés sorozatgyártású sportkocsi képes erre a világon!
Ez a 30% bizony óriási tudáskülönbség
Pedig a Camaro ZL1-es alig 30%-ban különbözik a nemrégiben általunk is tesztelt 432 lóerős SuperSport változattól. Természetesen a lényeg a gépháztető alatt rejtőzik: az ősi és a mai ZL1-es között újabb párhuzam, hogy szegről-végről mindkettő motorja a Corvette-től származik. Ez esetben a ”Vette ZR1-es 6,2 literes, Roots-kompresszorral és töltőlevegő-hűtővel vadított V8-asát 580 lóerőre és 754 Nm-re „szelídítették”!
A tiszteletet parancsoló teljesítmény alaposan megerősített, hatfokozatú manuális (Tremec TR-6060), vagy volánfülekkel is vezérelhető, automata sebességváltón (Hydra-Matic 6L90) keresztül zúdul a hátsó kerekekre. Egyébként hátul aszimmetrikus féltengelyeket alkalmaztak (60 mm üreges a jobb, 33 mm tömör a bal oldalon), hogy még jobban munkára fogják a differenciált, melyet a motorhoz, a váltóhoz és a fékekhez hasonlóan szériában nagy teljesítményű hűtéssel láttak el. A futóműnél harmadik generációs mágneses lengéscsillapítást vetettek be, míg a 20 colos felnikre 285/35 illetve 305/35-ös papucsokat húztak. Végül itt van a PTM menetdinamika-szabályozás, amelyik ötféle üzemmódot kínál: vizes és száraz útfelület, Sport1, Sport2 és a gyorsulási versenyek tapadási viszonyaira kihegyezett Race.
Ezek után nem véletlen, hogy a Camaro ZL1-es menetpróbája a gyorsulási versenyzés Mekkájának számító indianapolisi Lucas Oil Raceway pályán vette kezdetét. Kétszer próbálkozhattunk az automata, majd azután kétszer a kézi váltós géppel. Előbbinél az a célravezető, ha bal lábbal tapossuk a féket, a másikkal pedig annyi gázt adunk, hogy a kocsi „betérdeljen” a rajtba. Zöldre a féket felengedjük, a jobb lábbal pedig próbáljunk csínján bánni, mert a kipörgő kerekek látványosak ugyan, de értelemszerűen időveszteséggel járnak. A manuális verziónál Race állásban rajtautomatika segíti a kilövést: kinyomjuk a kuplungot, kapcsoljuk az egyes fokozatot, s padlógázra a fordulatszámmérő mutatója 4500/percnél cövekel le. Amikor leugrunk a bal oldali pedálról, a szenzoroktól érkező jelek alapján az elektronika a lehető legjobb gyorsulást garantálja. Ezenkívül még annyi a dolgunk, hogy ne felejtsünk el időben váltani, merthogy a fokozatok villámgyorsan elfogynak. Elsöprő erővel rugaszkodik el a Camaro, álló helyzetből 3,9 másodperc alatt katapultál 60 mérföld/órára (97 km/h)!
Bár lehetőségünk nyílt közúton is vezetni a ZL1-est, eszünkbe sem jutott feszegetni a határokat – nem állt szándékomban az amerikai rendőrség vendégszeretetét élvezve a hűvösön éjszakázni. Ennyi alapján is nyilvánvaló azonban, hogy a normál Camarónál ez sokkal élesebb és precízebb fegyver. A kormány nemcsak kisebb átmérőjű, hanem közvetlenebb is (ütközéstől ütközésig 2,5 fordulat), a manuális váltó rövid utakon és pontosan kapcsolható, de továbbra is határozott kezelést igényel, az elöl hat-, hátul négydugattyús Brembo fékek pedig brutálisan harapnak. Hogy a ZL1-es kanyarodni is tud, arra a 7”41,27″-es nürburgringi köridő a bizonyíték. Mivel pedig a Chevrolet az európai forgalmazását is tervezi, remélhetőleg egyszer majd hazai körülmények között is meggyőződhetünk minderről.
Chevrolet Camaro ZL1
Összlökettérfogat: 6162 cm3
Hengerek/szelepek: V8/16 kompresszor
Max. teljesítmény: 432 kW (580 LE) 6100/min
Max. nyomaték: 754 Nm 3800/min
Hossz./szél./mag.: 4836/1918/1376 mm
Tengelytáv: 2852 mm
Csomagtér: 320 l
Üzemanyagtank: 71,9 l
Gyorsulás 0-97 km/h: 3,9 s
Maximális sebesség: 296 km/h
Fogy. város/országút: kb. 16,8/12,4 l/100 km