Miközben repültünk az új 7-es portói menetpróbájára, azon tűnődtem, vajon az autóválasztásban korlátlan hatalmú cégvezető, vagy mondjuk a 7-es főállású sofőrje lennék-e szívesebben? Különös élethelyzet lesz majd, ahogy a felsővezetés szintjén konfigurálják a BMW új luxuslimuzinját, hogy aztán annak jobb hátsó ülésén utazzon a „góré”, miközben a volán mögött egy minden korábbinál jobban kényeztetett és kiszolgált vezető szája szalad a füléig elégedettsége okán…
Ez az a kategória, ahol nincs helye ígérgetésnek, ahogy kísérletezgetni sem illik különböző szemfényvesztő megoldásokkal. Itt minden a pazar életérzést, a maximális összhangot és a makulátlanságot tolmácsolja – egyébként így működik ez a „germán szentháromság” másik két ikonjánál, az Audi A8-asnál és a Mercedes-Benz S-osztálynál is. Mindemellett ugyanakkor teljesen természetes, hogy aki éppen a legfrissebb a piacon, annak kutya kötelessége előállni úttörő vívmányokkal. Az új 7-es például a szegmens első modellje, amelyben ipari előállítású szénszál-erősítésű műanyag (CFRP) alkot korszerű kombinációt az acéllal és az alumíniummal. Ez a vegyes anyaghasználat jóval szilárdabb utascella kialakítását tette lehetővé, s nem mellesleg nagyban hozzájárult, hogy típuselődjénél átlagosan 130 kilogrammal könnyebb legyen az új generáció.
A műszaki parádét persze gond nélkül folytathatnánk, a hatféle színárnyalatban beállítható Sky Lounge napfénytetőtől kezdve a gesztusvezérlésű infotainment-kezelésen át a 600 méterre (!) világító lézerfényszórókig, a lényeg azonban sokkal inkább az összhatásban rejlik. Mert aligha lesz olyan megrendelő, aki valamennyi extrát egyetlen 7-es példányban kívánja felsorakoztatni, mindenesetre lenyűgöző, ahogy a BMW a bőség zavarát keltve elénk gördítette az új zászlóshajót.
A vezetési próbát a V8-as ikerturbós csúcsmodellel (hosszú tengelytáv, xDrive) kezdtem, nyitásként Porto külvárosában, majd autópályán és a meseszép Douro-völgy szerpentinjein. Mindez elegendő környezeti merítés volt ahhoz, hogy megállapíthassam: a BMW még az L-verziónál is gondosan ügyelt a vezetési élmény megtartására, s bár az utasteret brutálisan elszigetelték valamennyi külső zajtól, intenzív gyorsításkor azért beszűrődik valami a 450 lovas erőmű orgánumából. A hosszú tengelytávnak köszönhetően roppant stabilan fut és az úthullámokat is méretével arányos fölénnyel semlegesíti a 7-es – az Executive Drive Pro kiegészítő futóműszabályzás az útfelület érzékelt egyenetlenségeit is tekintetbe veszi a csillapításszabályzás során. A kormányzás precíz, s még véletlenül sem merült fel bennem, hogy egy ilyen nagy testű autót terelgetek, méretei abszolút beláthatók, kezelhetők.
Ugyanennek a modellnek a jobb hátsó „elnöki” férőhelyén aztán más dimenzióba kerültek a dolgok. Az anyósülés gombnyomásra előresiklott, lenyílt a finom kárpitozású lábtartó, közben az előttem lévő hatalmas monitoron kiválasztottam egy helyi zenei csatorna műsorát, a kartámaszból kiemelkedő tableten pedig az ülés valamennyi kényelmi funkcióját testre szabhattam – a hosszú utazások során alapvető testmozgatási tanácsokkal szolgáló Vitality Programmal együtt.
A rövid tengelytávú sorhatos dízel sem dolgozik idegenül a 7-esben. Indításkor ugyan diszkréten tudatja gázolajos mivoltát, menet közben azonban minden kisimul, a hang zéróközelbe csökken, a legújabb generációs nyolcfokozatú ZF automatikus sebességváltó pedig valamennyi forgalmi szituációban tudja a dolgát. Ha úgy hozza a helyzet, az Eco Pro menü vezérlése akár 160 km/óránál is aktiválja a vitorlázó programot, így gondoskodva arról, hogy a gyár által vállalt szemtelenül alacsony fogyasztás ne csupán katalógusadat legyen. Ja, a dimbes-dombos, a fedélzeten háromfős, kézipoggyászos (középterhelés) menet végén 8,8 literes átlagot mutatott a fedélzeti számítógép, ami több mint dicséretes egy luxuslimuzintól.
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!