Mostanában már közhelyszámba megy, hogy a legnépszerűbb és egyben legdinamikusabban fejlődő kategória a szabadidő-autóké. Hiába jósoltak a múlt században sípcsontig érő autókat, a 2010-es évek slágere a magas, terepjárószerű, valójában ízig-vérig személyautós SUV. Aki a vásárlók kedvében szeretne járni, előbb-utóbb piacra dob egy vagy több ilyen modellt.
A Seat nem kapkodta el a dolgot, miközben a konkurensek már a második, harmadik generációt mutatják be a kompakt SUV-k kategóriájában, a spanyol márka most készült el az elsővel. Ez persze nem véletlen, sokáig keresték a jó irányt, igényfelmérést, piackutatást végeztek. Ennek eredménye, hogy a Seat nem a sportosságra, hanem a fiatalos stílusra, a modern designra, a mérsékelt különbözni vágyásra és az aktív életmódot élő vásárlók igényeire koncentrál. Ebből a filozófiából született a Tiguan műszaki alapjaira, tehát az MQB-platformra épülő Ateca, amely hamarosan hétülésesként, Kodiaq néven a Škoda kínálatában is megjelenik. Igazi húzómodell szerepet szánnak neki, amit a konszernre jellemző, aprólékos, tudatos tervezéssel igyekeztek megtámogatni.
Ebben az autóban semmi sem ok nélkül olyan, amilyen, semmi sem hiányzik belőle, és még véletlenül sem esik túlzásba. Egyetlen meglepő formai megoldást sem dob be, alakja, vonalai ismerősek az elmúlt időszak Volkswagen és Škoda modelljeiről. Nem másolja a Tiguant, annál inkább emlékeztet a Leonra, hiszen a Seat új stíluselemeit viseli. Az összhatás könnyed, dinamikus, „tekintete” a LED-es fényszórókkal szúrós, gyors, agilis és praktikus autó benyomását kelti. Szögletes kerékjáratai egy kis Jeep-hatást is mutatnak, ami nem jön rosszul, hiszen a spanyolok már az ötödik generációs Haldex összkerékhajtási rendszert vetették be, és komolyan is veszik a 4Drive kivitelek terepképességeit: épített emelkedőre kaptattunk fel és libikókázhattunk vele, feszegethettük az oldaldőlés határait.
Belülről is hasonló arcát mutatja az Ateca: nem próbál meglepetést okozni, egyszerűen csak mindent jól akar csinálni. A Leonból egy az egyben átemelt műszerfalnál izgalmasabbat is el tudtunk volna képzelni, széles körben azonban nagyobb sikerre számíthat jó minőségű, funkcionális tervezésével. A stílus azért nem áll távol tőle, a jól felszerelt kivitelek középkonzolja velúr bőrre rímelő, barna díszbetétet kap. Odabent egész más miatt érdemes a figyelemre, a kategóriában kifejezetten nagynak számító helykínálat, fej-, váll- és lábtér mellett azonnal feltűnik a belső légiessége. Jó látni, hogy egyre több gyártó tér vissza a rövid műszerfalhoz, a nagy üvegfelületekhez és a keskeny, meredek A-oszlophoz. Utóbbi nem csak a kilátásban, a gyalogosok észlelésében is előny, ezt az ajtóra szerelt tükrök is segítik, ugyanis nem takarnak bele a látótérbe. Ettől rögtön örömtelibbé válik az Ateca vezetése, melyet olyan könnyűre és semlegesre hangoltak, hogy egyetlen anyukának se okozzon nehézséget a manőverezés. Bár semmilyen alternatív hajtáslánccal nem készültek a mérnökök, könnyűépítésű karosszériája önmagában is sokat javít a kompakt szabadidő-autó ökológiai lábnyomán, nem is szólva az irányíthatóságról. A Barcelona környéki szerpentineken még forszírozott tempónál is kiegyensúlyozottan viselkedett, kényelmesen rugózó futóműve a legszűkebb íveket is pontosan követte.
A 190 lóerős, 2.0 TDI dízelmotor teljesítménye sem okozott csalódást. A kipróbált kivitel tömege ugyan meghaladta az 1500 kilót, a 115 lóerős, 1.0 TSI turbós benzines alapmodell viszont megáll 1,3 tonna alatt. Hangja éppen csak beszűrődött a belsejébe, a vegyesen városi, országúti és autópályás szakaszon megtett kilométerek alatt a kifinomultságát is megmutatta. Nem meglepő, jól bevált műszaki alapokat hasznosítottak újra a tervezés spanyol és a gyártás cseh helyszínétől függetlenül. A dél-koreai riválisok árai alá 6-7, fölé 1-2%-kal belőtt ársávban induló újdonság a késés ellenére jó eséllyel veheti ki a maga kis szeletét az egyre nagyobb és habosabb tortából.
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!