Továbbra is tombol az SUV-láz, a vevők mindenre nyitottak, ami nagyobb vagy magasabb a megszokottnál. Ebből indultak ki a németek, és elkészítették a Polo új változatát az MQB A0 platformon. Bár korábban is próbáltak már szabadidő-autót faragni a városi kisautóból, most stratégiát váltottak, és nem a meglévő karosszéria hasmagasságát emelték meg, hanem egy felfelé nyújtott karosszériát terveztek, amely a minimális méretkülönbségek ellenére egy sokkal masszívabb tárgy benyomását kelti.

Mindössze 55 mm-rel hosszabb, viszont 123-mal magasabb, ami elég a szemléletváltáshoz, a sofőr ugyanis már 597 mm-rel a föld felett ül, a hátsó utasok pedig még ennél is magasabbról, 652 mm-ről láthatnak rá a külvilágra. Hogy a szűk utcákban továbbra is könnyen boldoguljon, dobozszerű formatervet kapott, melyet első körben a márkaarculatba illesztettek, majd egy frissnek tűnő látványelemmel, a közdarabbal összekötött fekete hátsó lámpákkal tettek egyedivé. Lehet, hogy a 80- as éveket idéző elem nem olyan letisztult, mint a Seat Tarraco vagy a Porsche Macan hasonló megoldása, viszont a T-Crossnak nagy szüksége volt rá, a VW ugyanis két évvel ezelőtt már bemutatott egy hasonló kategóriájú SUV-t, az MQB platformra épülő T-Rocot. Mindent elkövettek, hogy a két típus ne kannibalizálja, hanem kiegészítse egymást, ezért a T-Crossra a praktikus autó szerepét osztották.

Teteje magasabban fut és kisebb szöget zár be a hátsó ablakkal, tehát a fej- és a pakolótér is tágasabb, ráadásul a hátsó üléssor sínen csúsztatható, így dönthetünk, hogy az utasok lábterét vagy a csomagtartó méretét növeljük. 385 helyett 455 literes is lehet a raktér, a bővítést támogatja a hosszú tengelytáv, viszont nehezíti az üléssor előretolása után keletkező mélyedés. A támlák ledöntése után 1281 literrel gazdálkodhatunk, ami ugyan kilenc literrel kevesebb, mint a T-Roc esetében, a T-Crossban azonban jobban elférnek nagy dobozok, és a hosszú tárgyak előtt sincs akadály, ugyanis az utasülés támlája ebben szintén ledönthető. A napi használatban persze az egyszerű ki- és beszállást biztosító, tágra nyíló első és hátsó ajtók, illetve a magasan beépített ülések könnyítik meg a használatát, nem véletlen, hogy ezt a kategóriát elsősorban az idősebbek és a hölgyek kedvelik, ezért is meglepő, hogy a vezetőoldali napellenzőben sincs megvilágítva a sminktükör. Az utastérről általánosságban elmondható, hogy sem a formák, sem az anyagok nem próbálnak meg túlmutatni a kategória átlagán.

A megszokott elrendezést kemény műanyagokból állították össze, extraként egy kis színt vihetünk a szürkeségbe az üléshuzatot is magában foglaló, többféle dizájncsomaggal. A belső elrendezés és az ergonómia a márkához méltó, eltalált az üléspozíció, a kissé laposan álló kormány kézre áll, a konszernvédjegynek is nevezhető, emelhető és kihúzható könyöklőt a T-Crossból sem hagyták ki. A nagynak számító üvegfelületek jó kilátást adnak, az A-oszlop azonban vaskos, a külső tükörrel együtt nagyobb tárgyakat is kitakarhat, a más modellekből ismerős, lapos belső tükör pedig bármilyen kecses darab, nehézkessé teszi a hátralátást. Az alapáron járó, mutatós műszerek helyett a modern, többféleképpen is konfigurálható, vetített kijelző is szerepel a gazdag extralistán, de nemcsak a feláras, hanem a szériafelszereltsége is gazdag, többek között városi vészfékező, gyalogosfelismerő, sávelhagyásra figyelmeztető és holttérfigyelő, valamint emelkedőn elindulást és parkolást segítő asszisztens is jár hozzá. Ma már szinte természetes az okostelefon-tükrözés lehetősége, a négy USB-csatlakozó, az indukciós telefontöltő, ezenkívül a jármű és tulajdonosa közötti összeköttetést lehetővé tevő Volkswagen Connect applikáció.

Motorválasztéka a forgalmazás kezdetén a háromhengeres 1.0 TSI turbós benzines 95 és 115 lóerős változatából áll, előbbit öt-, utóbbit hatfokozatú kézi vagy hétfokozatú DSG-váltóval kínálják. Hamarosan a 150 lóerős 1.5 TSI csúcsbenzines és a 95 lóerős 1.6 TDI dízelmotor csatlakozik a portfólióhoz. Utóbbit a menetpróbán már vezethettük, ennek ellenére a műszaki adatait hivatalosan nem közölték, mert a fogyasztása és a károsanyag-kibocsátása bevizsgálás alatt van. Az opciós, hétfokozatú DSG karját a kézihez hasonlóra cserélték, a szerkezet ideális párost alkot a 250 Nm nyomatékú gázolajos motorral, amely jó választás a kis szabadidő-autóhoz. Hangszigetelése a háromhengeresek magasabb fordulaton jelentkező, jellegzetes hangját is hatékonyan elfedi. Városi, országúti közlekedéshez, egy-két személlyel megfelel a 115, sőt, a 95 lóerős változat is, a különbség elsősorban autópályán érzékelhető. A pörgetést igénylő kis benzinesek még hegyvidéken is jól teljesítenek, a T-Cross kormányzásában, futóművében és fékrendszerében azonban még sok tartalék maradt kihasználatlanul. Viselkedése hasonlóan semleges, mint a Polóé vagy a T-Rocé, ami könnyű, biztonságos kezelhetőséget, stresszmentes használatot jelent. Ez nem meglepő, hiszen ugyanazokból a jól ismert részegységekből áll, mint a többi VW, és emiatt inkább tűnik hideg fejjel, mint szívvel-lélekkel tervezett terméknek.