Ha valaki azt mondja, hogy az Astrához elérhető már 1,2-es turbómotor és 1,5-ös dízel, akkor logikusan arra gondolhatnánk, hogy átveszik a PSA blokkjait, hiszen más Opel modelleknél is van erre példa. A csavar azonban ott van a dologban, hogy az Astrában megjelent, vadonatúj motorcsaládot még a Peugeot-éra előtt kezdték fejleszteni. A háromhengeres erőforrások a németországi Kaiserslauternben készülnek, a benzinesek 1,2-esek és 1,4-esek, a dízelek pedig 1,5-ösök – a teljes motorkínálat 21%-kal takarékosabb a korábbinál.
Az 1,2-es, 130 lóerős benzinmotorral nyitottuk a sort, hangja egészen kulturált, és jól veszi a gázt is, de az egyből látszik, hogy a takarékosság jegyében nagyon hosszúra áttételezték a váltót, 50-nél alig bírja el a negyediket. Mondhatnánk, hogy menet közben semmi jelentősége nincs a hengerszámnak, de hiába van meg a kellő erőtartalék és csúcsteljesítmény, ha indulásnál hosszasan csúsztatni kell a kuplungot. Azt is el kell viszont ismerni, hogy az új, hatfokozatú kézi váltó jól sikerült darab, az Astra-tulajok eddig nem is álmodhattak ilyen jól kapcsolható váltóról. Ahogyan fokozatmentes automatáról sem! A 145 lóerős, 1,4-es csúcsbenzines csak ezzel az erőátvitellel konfigurálható, és városban nagyon kényelmes! Ahogy a legtöbb CVT-váltónál, itt is az a helyzet, hogy a sportos közlekedés nem áll hozzá közel, intenzív gázadásra felpörög a motor, és ilyenkor nem tudja letagadni a páratlan hengerszámot. Utolsóként az 1,5-ös, 122 lóerős dízelt fogtuk vallatóra, melyhez a szintén új, kilencgangos automatikus váltó is elérhető. Amikor a fékre lépve beindítjuk a motort, érződik némi rezonancia, de menet közben nincs zavaró vibráció vagy hanghatás. A mérsékelt dinamika ellenére is egyértelmű, hogy a motor és a váltó házasítása jól sikerült, és az is kétségtelen, hogy a tesztkörön elért 4,5 literes átlag önmagáért beszél.
A motorokon kívül nagyon fontos összetevője a takarékosságnak az aerodinamikai hatékonyság, a frontrészen lévő kis beavatkozások (hűtőmaszk, ködlámpafészek), illetve az átdolgozott padlóborítás is ezt szolgálja. A módosított futóművet valószínűleg csak az Astra-tulajok veszik majd észre, a modell rugózására továbbra sem lehet panasz, tempós kanyarokban pedig kiszámítható alulkormányzottság jellemzi.
Az Opel a belteret sem hagyta érintetlenül, a műszeregység (digitális sebességmérő) mellett a központi kijelző is megújult, illetve már vezeték nélküli telefontöltés is elérhető. Szintén a frissítéssel érkezik az új frontkamera és a szélvédőfűtés, illetve a felszereltségi szintek is átalakultak, a bázismodellek felett helyezkednek el az Elegance és a GS Line verziók. Bár a motorkínálaton érződik, hogy kényszer szülte megoldásról van szó, összességében korrekt és szélsőségektől mentes autó az Astra, a helykínálatot és a praktikumot továbbra sem érheti kritika. Az újdonság már rendelhető, a 110 lóerős benzines alapmodell listaára 6 570 000, illetve 6 880 000 Ft (Sports Tourer kombi).
