Európában és Magyarországon egyformán sikeres az NX, itthon az eladások egyharmadát ez a típus teszi ki, sőt, a második szériából látatlanban sikerült 150 darabot eladni. Érthető, hogy a japánok biztosra mentek, úgy fejlesztették tovább kívül-belül, hogy még véletlenül se okozzanak csalódást a jellemzően más márkáktól elcsábított ügyfeleknek. A sajtóanyagban 95%-ban új konstrukcióként hivatkoznak a második generációs NX-re, és ha jól megnézzük, tényleg nagy a különbség az elődhöz képest!
A továbbra is óriási, orsó alakú hűtőmaszknak megváltozott a sziluettje, a nappali menetfény az új fényszórókba került, mindezt vadonatúj lökhárító fogja össze. Hasonlóan nehezen észrevehetően, mégis részletekbe menően újult meg az autó háta is. A LED-es lámpákat ezúttal összekötötték, ami nagyautós hatást kelt, új a lökhárító rajzolata, és általában az egész karosszérián megváltoztak a domborítások, nem is szólva a tetővonalról. A TNGA családon belül a GA-K platformra váltás nyomán 20 mm-rel hosszabb és szélesebb, illetve 5 mm-rel magasabb az új modell, tengelytávja 30, nyomtávja elöl 35, hátul 55 mm-rel bővült. Az egymástól optikailag is különböző kivitelek és a megújult színválaszték lehetővé teszik, hogy a masszív hatást keltő NX-et elegáns vagy éppen sportos csomagolásban rendeljük meg, az F Sport változat ráadásul exkluzív árnyalatokat is kap. Mi a nemzetközi bemutatón kipróbálható, kívül sötétzöld, belül fekete-bézs kombinációjú NX-et találtuk a legharmonikusabbnak, de az élénkebb külső színek és a képeken is látható, piros betéttel kombinált fekete kárpitozás is illik a modernizált szabadidő-autóhoz.
Az új generáció legfeltűnőbb újítása a korábbinál látványosabb és fejlettebb fedélzeti rendszer, amely a 9,8 vagy 14 colos kijelzőn keresztül sokkal aktuálisabb kezelőfelületet biztosít. Érintőképernyőt kapunk, nem is akármilyet, egyedi körvonalú paneljének sziluettje a szellőzők alatt tovább folytatódik, ami a manapság nagy jelentőségű infotainment blokkot a belső szerves részévé teszi. Ennek szellemében úgy kombinálták a fizikai gombokat a virtuálisokkal, hogy a fontos funkciókat továbbra is ösztönösen működtethetjük, újdonságként pedig a kormány gombjait is anélkül használhatjuk, hogy le kellene venni a szemünket az útról, mert érintésre minden egyes funkció láthatóvá válik a Head Up Display szélvédőre vetített felületén. Ilyen ötleteket várunk a japánoktól, akik a Tazuna filozófia jegyében reformálták meg az NX belsejét. Maga a kijutás is innovatív, az elsősorban elektromos autókban egyre jobban terjedő elektronikus kilincset szellemes módon vette át a Lexus, az ajtóbehúzón található gomb segítségével egy mozdulattal kevesebbre van szükség a kiszálláshoz, ami erősíti a prémiumérzetet, és segít a Lexusnak a nehezen legyőzhetőnek számító német riválisok felülmúlásában.
Ebben sokat jelent a megbízhatónak, tartósnak és takarékosnak számító hibrid hajtás melyből mostantól kétfélét kínál az NX. A Toyota RAV4-esből ismert plug-in hajtáslánc 450h+ néven szerepel a kínálatban, a 2,5 literes, Atkinson-ciklus szerint működő szívó benzinmotor a villanymotorral együtt 309 lóerős teljesítményre képes, 18,1 kWh kapacitású akkumulátora a padlólemezen van, és a használat módjától függően 69-98 km közötti tisztán elektromos hatótávot biztosít. A 6,6 kW-os fedélzeti töltőn keresztül 2,5 óra alatt feltölthető akkucsomaggal rutinszerűen és kényelmesen használható, hosszabb utazásra is alkalmas villanyautót kapunk, hiszen városi környezetben utunk jelentős részét helyi emisszió nélkül tehetjük meg. Ennek hátránya nem más, mint a nagy tömeg, 1990 kg-os önsúlyát nem tudja letagadni, pedig futóműve jól bánik a nagy testtel, és az energia-visszatáplálásnak köszönhetően a fékek is jól bírják a hegyi utakat. Semleges visszajelzésű kormányzása is pontos, kifinomult, éppen ezért jobb élmény a klasszikus, öntöltő hibrid, a 350h vezetése. Hiába „csak” 244 lóerő a rendszerteljesítmény, a 200 kg-mal könnyebb karosszéria érezhetően felszabadultabban viselkedik, és az árazás is az utóbbinak kedvez.
