Amikor Enzo Ferrari megalapította cégét, melyet szédületes sportautói azóta legendássá nemesítettek, dolgozott mellette valaki, aki a lélegzetelállító teljesítményhez képes volt egyenértékű külsőt alkotni. Sergio Scagliettiről mindenki halott a szakmában, hiszen a valaha készült legszebb Ferrarik az ő nevéhez fűződnek, ma pedig a gyártó egyedi megrendelésekkel foglalkozó programját fémjelzi a neve. “Nem bízom a papírban és ceruzában” – mondta. Alkotásainak zömét alumíniumból faragta, akárcsak egy szobrász. Ennek jegyében készült a nevét hordozó 612-es is.
Pehelysúly
A Ferrarinál először alkalmazott, térhálós szerkezetű alumíniumvázra épülő karosszéria Pininfarina munkáját dicséri. Lágyan, törések nélkül végigfutó vonalvezetés és gömbölyded élek jellemzik a Scagliettit, megőrizvén a 456-osra jellemző, kissé konszolidált formavilágot. Sajnos a gyalogosvédelmi szabályok miatt el kellett búcsúznunk a bukólámpáktól, de vigaszt lelhetünk a karakteresebbé varázsolt hátsó traktusban és a megújult könnyűfémfelnikben, no meg abban, hogy a speciális anyagok felhasználásának köszönhetően 60 kilogrammal csökkent az autó önsúlya.
Számtan
Eddig nem kellett sokat törnünk a fejünket, mit is jelent a Ferrarikra biggyesztet három szám. A 456-os esetében is a hengerűrtartalmat olvashattuk le, a 612 Scagliettinél viszont már a lökettérfogatot és a hengerek számát foglalja magában a jelölés. A kocsi orrában dolgozó, 5748 köbcentis erőforrás az Enzo motorjának testvére. Tizenkét hengere – 7250-es fordulatszámon – 540 lovat állít csatasorba, ami 4,2 másodperces százas sprintet tesz lehetővé. Ezt a hatalmas teljesítményt hatfokozatú manuális, vagy a Formula-1-ből származó automatikus váltómű továbbíthatja a hátsó kerekekre, s olyan elektronikus rendszerek tartják kordában, mint a menetstabilizáló és a kipörgésgátló. Persze, figyelembe véve az autó 315 km/órás végsebességét és 580 Nm-es forgatónyomatékát nem is árt az óvatosság. Az úttartás terén sem kell félmegoldásokra számítanunk. A motor az első tengely mögé, a váltó pedig a hátsó tengely elé került, így csaknem sikerült elérni a tengelyenkénti súlyeloszlás ideális értékét – az arány itt 46:54. S ha mindezt megfűszerezzük az elöl 245/45, hátul 285/40 méretű gumik tapadásával, már biztosan kijelenthetjük, hogy a Scaglietti nem lóg ki a Ferrarik sorából.
Csoportterápia
Más szempontból viszont egyedi értékeket is képvisel a 612-es. A 456 GT leköszönésével ugyanis ez az egyetlen, négy személy szállítására alkalmas modell a gyártó palettáján. A szakemberek már az elődnél is hibátlanul egyensúlyoztak a funkcionalitás és a sportosság mezsgyéjén, most pedig szinte tökéletesen sikerült megoldaniuk a feladványt. Pedig nem egyszerű olyan négyüléses kupét tervezni, amelyben teljes értékű hely jut a hátsó sorban utazók számára, sőt használható méretű csomagtartóval is számolhatunk. Arról nem is beszélve, hogy kétzónás klíma, kézzel varrott bőrülések és Bose hifirendszer fokozzák az élményt. A dolog egyetlen szépséghibája az autó ára. Ahogy a Ferrarinál mondják – ha meg kell kérdezned mennyi, jobb, ha nem tudod.
