Fiataloknak szánja a Q2-es szabadidő-autót az Audi, de nekem nem lett egyértelmű, hogy pontosan melyik korosztálynak. A gyári videókon és egyéb anyagokon állandóan a 20-as éveikben járó fiatalok örülnek a világnak és az autónak, de aztán pár pillanattal később már az hangzik el a sajtóközlemény demográfiai adatokat taglaló részében, hogy 40 év lesz a vásárlók átlagos életkora – már ez jelentős fiatalodást jelent az eddigi szabadidő-autókhoz képest, például a Q3-asnál ugyanez az érték 48 év. De az autó különféle rendszereiről a gyári videóban mesélő fiatalemberek ruházata is széles skálát fedett le, volt ott huszonéves mérnök kardigánban, 40-es PR-szakember felhajtott gallérú pólóingben, de a céges kultúrába illő „fehér ing farmerrel kombinálva” sem volt alulreprezentálva. Szóval életkor-pontosítás nélkül a magukat fiatalnak érző embereket célozzák az új modellel.
Üdének hat a megjelenés, sikerült elszakadni az Audi egyenarculattól. Ennek egyik legfőbb eleme az oldalfalon látható minta, amely úgy néz ki, mintha éles pengével kivágtak volna egy darabot a megszokott módon domborodó lemezből. Ezt a formai elemet aztán több helyen is megismétlik, például a műszerfalon a középső kerek légbeömlők alatt, és azt ígéri a gyár, hogy ez a Q2-es kiváltsága marad – amíg valamelyik kínai gyár le nem másolja ezt az ötletet.
Széles és lapos, vastag krómkerettel kontúrozott hűtőrács kezd a kocsi elején, ezt sem láthattuk még közúton ilyen formában. Minden világító funkció a fényszóróban van (a ködfény is), így a lökhárító ezen részén szabadon kitombolhatták magukat a formatervezők. Az egyszerűen feketén hagyott ál-légbeömlőtől a kályhaezüst kerettel kiemeltig terjed a választék, és akkor még itt van a szintén fekete alsó védőszoknya, amelyet azonban színre fújva is lehet kérni. De ez még nem minden, a C-oszlop kontrasztos színe/mintás betétje is segít megkülönböztetni a gyár többi modelljétől az újdonságot, amelynek talán a hátsója a leghétköznapibb – egészen addig, amíg meg nem pillantja az ember a futófényes irányjelzőt a lámpa alsó peremén.
Fényezett betét is kérhető az utastérbe (fehér, narancs, piros, sárga), mégsem ez a leglátványosabb. A színes és mintás betéteken felül kérhető olyan, amely első ránézésre egyszerűen mintás, valójában az utas előtti résznél és a váltókar melletti lábtámaszoknál világít – a fény azonban olyan halvány, hogy nappal nem érzékelhető, csak mélygarázsba vagy alagútba hajtva látható a változtatható színű „izzás”. A külső-belső színkombinációk, a választható motorok és felszereltségek segítségével összesen 5 millió kombináció létezik; alapvetően egyedi rendelésre készítik a típust, de azért bőven lesznek majd raktáron is autók. Elérhető a szemet gyönyörködtetően éles képet adó virtuális műszeregység, és mivel az összes többi Audihoz hasonlóan a Q2-eshez is alapáron adják az adatforgalmat lehetővé tevő fedélzeti SIM-kártyát, a megfelelő beállításokkal már hazánkban is élvezhetők az olyan extra funkciók, mint a navigációnál háttérnek kiválasztott műholdkép. Amíg elöl kényelmesen el lehet férni, a második sorban már passzentos a térkínálat, a fejtérből sokat feláldoztak a dinamikus megjelenés oltárán, de azért átlagos termetű utas nem fog panaszkodni. Legfeljebb arra, hogy a második sorba mindössze egy szivargyújtó-csatlakozó jutott áramvételezésre, és hogy nincs olyan szellőzőnyílás, ami közvetlenül ide szállítana friss levegőt.
Az MQB építőkészletet használó modell a vezetőülésből tekintélyes méretűnek tűnik, leginkább a szélessége miatt. Progresszív kormányzásának lényege, hogy 1 kormányfordulat van a két végállás között, ennek ellenére nem érezni idegesnek az autót a volánmozdulatokra. Még az 1,0 literes, 115 lóerős alapmotorral is kellő dinamikával mozog az autó, igaz, ez esetben sokat kell dolgozni a hatfokozatú, kézi kapcsolású váltóval. Ezt és a szintén hatfokozatú, kézi kapcsolású váltóval felszerelt 115 lóerős 1.6 TDI-t volt alkalmam vezetni, és utóbbi sokkal könnyebben ment az eltérő áttételezés miatt. Amíg a benzines főtengelye 100-nál 2250-et forog, a dízelé csak 1700-at. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a hasonló teljesítmény-leadású – 1500/perc alatt turbólyukban van – motorok közül a dízel sokkal tovább bírja egy-egy fokozatban, hiszen ugyanaz a fordulatszám-tartomány úgy harmadával nagyobb sebességtartományt fed le. Ugyanahhoz a tempóhoz sokkal kevesebbet kell kapcsolni azért, mert tovább bírja szusszal a motor. A benzinesnek egyébként még leszabályozásig pörgetve sem hallani a háromhengerességét, alaposan megnevelték a prémiumszerepkörbe került kis turbóst, és a gázolajosnak is teljesen eltüntették a kerregését, még hidegen sincs hangja.
Az Audi úgy számol, nálunk és Európa-szerte az 1,6-os dízel lesz majd a legnépszerűbb erőforrás, ez a megfelelő méretű és tudású motor ebben a méretosztályban. Összkerékhajtás ehhez ugyan nem választható, de ezt nem lehet hátrányként említeni, hiszen szinte senki nem fog terepre menni ezzel az autóval. Az árakról később ad tájékoztatást a hazai forgalmazó, hozzánk csak októberben érkeznek meg az első példányok, javában tartanak még a tárgyalások az ingolstadti központtal. Azt egyébként nem sikerült kideríteni, hogy az Audi mennyi pénzt fizetett az Alfa Romeo-nak a Q2-es névért, úgyhogy nem tudni, ez mennyire befolyásolja a fogyasztói árat.
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
