Annak idején, 1950-ben a Volkswagen teremtett műfajt a Bogár padlóvázára épített Transporterrel, de később már alkalmazkodott a fejlesztési költséget megtakarító modern trendhez: a 10 éve megjelent Crafter valójában egy VW-motorú Mercedes-Benz Sprinter volt, és közös futószalagon készült azzal. Az új generáció ezzel szemben telivér VW, teljes mértékben saját fejlesztés, és egyedül ezt gyártja a „népautósok” nemrégiben felavatott lengyelországi üzeme. A vásárlói igények sokféleségének megfelelően nem egyetlen típus, hanem egész modellcsalád a Crafter: amellett, hogy különböző tengelytávú, hosszúságú és magasságú furgonok és szimpla, illetve dupla fülkés platós teherautók állnak rendelkezésre, máris van front- és 4Motion összkerékhajtású kivitel, keresztben álló hajtóművel, ezenkívül 2017 közepére várható a hosszanti hajtásláncos hátsókerék-hajtású változat, sőt, utóbbiból kihoznak majd egy 5,5 tonna össztömegű (a jelenlegi 3,5 tonnás), hátul ikerkerekű vagy széles gumiabroncsú variánst is.
Sajtóbemutatóra nem szokás elvinni a típuselődöt, de most kivételt tettek, sőt, sorra át kellett ülni a korábbiba és néhány újba, hogy érezzük a különbséget. Nos, így direktben összehasonlítva tényleg észre lehetett venni, hogy halkabb, ergonomikusabb, tágasabb fülkéjű, jobb futó- és kormányművű lett a Crafter, de annyira mellbevágó nem volt a különbség, hiszen aligha lehet túl sokat javítani azon, ami eddig is jó volt. Mindenesetre odaléptem neki olykor kanyargós hegyi úton és durván köves földúton is, megállapítva, hogy remek az elektromechanikus kormány érzékenysége, precizitása és visszajelzése, akárcsak a stabilitás, és hogy masszív a karosszéria: semmi sem zörög-mozog. Kellemesen tág tartományban lehet beállítani az ülést, kifogástalan a hatfokozatú váltó, a nyolc(!)fokozatú automatát kipróbálni azonban nem nyílt módom, mert keveset hoztak belőle a próbára. Az egyik kocsiban idétlenkedett kicsit a navi, de a többiben jól tette a dolgát. A műterheléses járműveken szinte pontosan 10 literes átlagfogyasztást mutatott a fedélzeti számítógép – a botrány után remélhetőleg nincs már suskus…
Ahelyett, hogy szép sorjában végigmennék a jármű részein, inkább a fuvarozás mindennapjaiban ténylegesen sokat számító vezetéstámogatási újdonságokra összpontosítok. A követési távolságot szabályozó, az oldalszelet kiegyenlítő, a sávtartó- és a beparkolóasszisztenst és a többi jól ismert dolgot hagyjuk most, az utóbbiban csak annyi az érdekes, hogy nagy furgonhoz is kapható már, nézzük inkább a tolatásfigyelőt.
Képzeljük el, hogy egy böhöm furgonnal ki kell tolatni a forgalomba. Kocsikísérő híján eddig egy lehetőségünk volt: kitenni az indexet, lassan, de határozottan elindulni, és remélni a legjobbakat. Most viszont egy 180 fokos látószögű kamera figyel a hátfalon, és ha közeledő járművet érzékel, jelzőhanggal figyelmeztet. Ha nem reagál erre a sofőr, úgy magától lefékez egy pillanat alatt. Hoppá, ezt megúsztuk! Másik újdonságként a „tolatóradaréhoz” hasonló érzékelőket helyeztek el az oldalvédő műanyag panelekbe. Például egy építőanyag-telep téglarakatai és betonelemei között lavírozva a nagy képernyőn látjuk, mi mennyire van a járműtől. A közeli, de veszélytelen akadályok és a kocsi képe között fehér vonal jelenik meg, majd sárgára vált a szín, végül pedig pirosra: ekkor már nyolc centin belül vagyunk. Na és persze van tolatókamera is, jó tehát a sofőr esélye, hogy ne húzza meg a vadonatúj Craftert.
Sokak mumusa az utánfutós tolatás, hiszen fordítva kell kormányozni. Meggyűlik vele a baja annak, aki csak alkalmilag, vagy más-más méretű utánfutót vontat. A leizzadás és a károkozás azonban a múlté, ha van a járműben Trailer Assist, azaz utánfutó-asszisztens. Szeme egy piciny kamera a hátsó rendszámkeretben. Ha megnyomok egy gombot a műszerfalon, akkor bekapcsol, és kalibrálja magát a rendszer. Miért van szükség erre minden egyes alkalommal? Mert lehet, hogy másik utánfutót kapcsoltunk fel közben. A kamerakép alapján már tudja a számítógép, hogy milyen hosszú a vonórúd, és ennek megfelelően kalkulál. Most el kell indulni előre, bármilyen keveset, csak közben koppanásig elfordítani valamerre a kormányt. Ezek után lehet tolatni. De hogyan? Hozzá sem érek a volánhoz, csak a tükrökből, vagy az ablakon kihajolva nézem, merre kell menni, és joystickkel irányítom a járműszerelvényt. A joystick pedig nem más, mint az elektromos tükörállítás gombja. Semmi külön kezelőszerv, zseniális! Kapásból ügyesen tolattam be derékszögben a képzetes kapun, közben a kormány pörgött ide-oda, mintha kísértet forgatná. Nálam ezzel szerezte a legnagyobb piros pontot az új Crafter.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
