A hátsó tengelynél elhelyezett, lamellás tengelykapcsoló szabályozza a nyomatékeloszlást A Skoda első összkerékhajtású autója, a Superb 956 igazi szenzáció volt a 40-es években, ám a következő 4×4-es Skodára egészen 1999-ig kellett várni, ekkor debütált az Octavia 4×4. A nagy váltást a VW-konszern bábáskodása hozta meg, ugyanis a wolfsburgi mamutvállalat jóvoltából a cseh márka számára is hozzáférhetővé vált ez a hajtás.
A Skodánál jelenleg a Yeti, az Octavia Combi és a Superb alkotja a 4×4-es kínálatot, vagyis csupán a Fabiához és a Roomsterhez nem kérhető az összkerékhajtás. A paletta szélesítése érthető, hiszen egyre többen keresnek „univerzális” autót, ami a síeléstől kezdve a többi szabadidős tevékenységig kiszolgálja gazdáját. Az akadályleküzdő képesség helyett azonban sokan inkább a menetbiztonság növelése miatt szavaznak az összkerékhajtású modellekre, ugyanis ezek egyértelmű előnyben vannak a front- vagy hátsókerék-hajtású típusokhoz képest.
Hajtás: Haldex-rendszerrel előre
Vezetés csúszós úton: a Haldex-vezérlő az ABS/ESP rendszerből érkező jelek alapján avatkozik be, így mindig annyi nyomatékot juttat az egyes kerekekhez, amennyi a haladáshoz a leginkább optimális A VW-csoport alapvetően két összkerékhajtási módot használ autóiban. A Torsen-rendszer (hosszmotoros modellekben) középső differenciálművében található, bonyolult csigakerekes rendszer osztja el a nyomatékot a kerekek között, ezáltal egy roppant hatékony, menetdinamikai szempontból egészen kiváló, állandó összkerékhajtás jön létre. A másik rendszer, a Haldex – melyet a Skoda is alkalmaz – jóval egyszerűbb, súlytakarékosabb és olcsóbb megoldás, s könnyen illeszthető a keresztmotoros modellekhez. A lényege, hogy egy hidraulika által működtetett, a hátsó tengelynél elhelyezett, lamellás tengelykapcsoló szabályozza a nyomatékeloszlást az ESP-tol érkező jelek alapján, száraz útviszonyok közepette pedig kevés nyomatékot juttat a hátsó kerékre (az ESP-szenzor a kerekek megcsúszását figyeli a kerekek g-érzékelői alapján).
Skoda Octavia Combi 4×4: még jobb irányíthatóság
A tesztpálya kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy kipróbáljuk, száraz körülmények között mi a különbség a front- és összkerékhajtású Octaviák között. Nos, kis tempónál semmi differencia sincs, de amint fokozzuk a tempót és a kanyarsebességet, nyilvánvalóvá válik, hogy az összkerékhajtás jelentős mértékben csökkenti az alulkormányzottsági hajlamot. Kanyarból való kigyorsításkor az autó orra sokkal később kezd el lesodródni az ívről, s a kormányon semmilyen hajtási befolyás nem érződik, mint mondjuk a fronthajtású Octaviák esetében. A rendszer egymázsás súlyát a vezető igazából nem érzékeli, s vélhetően az sem vágja földhöz a tulajdonost, hogy motorvariációtól függően körülbelül 0,5 literes többletfogyasztással kell számolni.
A 4×4-es Octavia csak kombi karosszériával választható
A Yetivel ellentétben azonban az Octavia Combi 4×4-es az 1,6-os, 105 lóerős dízellel is választható, ráadásul a fronthajtású Octaviához képest itt hatgangos kézi váltó jár hozzá. Az 1.6 TDI egység mellett a 140 és 170 lovas, 2,0 literes TDI-khez és az 1.8 TSI erőforráshoz konfigurálható összkerékhajtás, ám a Yetiénél jóval borsosabb a felár, motortól függően 900 ezer illetve 1,1 millió Ft-os pluszköltséggel kalkulálhatunk. A legolcsóbb Octavia Combi 4×4 (1.6 TDI) 6 796 750 Ft-ba kerül.
Skoda Yeti 4×4: már majdnem terepjáró
Terepjárónak néz ki a Yeti, ennél a legmagasabb az összkerékhajtás aránya A Yeti szabadidő-autó esetében a 2010-es eladási darabszámok alapján a modell összértékesítésén belül 39%-ot tettek ki a 4×4-es verziók, ami a legmagasabb arány a Skoda kínálatában. A nagy hasmagasság miatt eleve nem jelent problémát a göröngyös út, de ha valaki nem sajnálja az autót, az hagyományos téli abroncsokkal is igen messzire juthat terepen, sokkal messzebbre, mint azt bárki is gondolná. A Yeti másik ütőkártyája az, hogy a 4×4-es Skodák között egyedüliként rendelkezik lejtmenetvezérlővel, vagyis a vezető helyett egy automatika szabályozza a fékerőt, s nem engedi felgyorsulni a járművet, sőt Off Road módban a kipörgésgátló is később avatkozik be.
Az ehhez haosnló könnyű tereppel még megbirkózik a Skoda összkerékhajtása, de igazából nem erre találták ki
Az összkerékhajtás a 160 lóerős 1.8 TSI (6 056 750 Ft) és a 170 lóerős 2.0 TDI (7 196 750 Ft) modelleknél széria, opcióként a 110 és 140 lóerős, 2,0 literes TDI-hez kérhető, 700 ezer Ft-os felár ellenében. Így a 110 lóerős 6 256 750 Ft-ba, míg a 140 lóerős verzió 6 996 750 Ft-ba kerül. A 4×4-es 110 illetve 140 lóerős dízelek a fronthajtású verzióhoz képest 105 kg-mal nyomnak többet a mérlegen, illetve fél másodperccel hosszabb időt vesz igénybe a 0-100 km/órás sprint. A fogyasztás 0,6 literrel magasabb.
Skoda Superb 4×4: Csak elegánsan
Egyedül az összkerékhajtású Superb rendelhető lépcsős hátú karosszériával – igaz, az is ötajtós Míg az Octavia 4×4 csak kombi kivitelben létezik, addig a zászlóshajó összkerékhajtású verziói limuzinként és puttonyos karosszériával is választhatók. A testes Superb esetében is érezteti áldásos hatását az összkerékhajtás, de rossz útra menni szinte szentségtörés egy ilyen autóval. Szerpentinen azonban meglepően jól titkolja súlyát az „összkerekes” Superb, kivéve persze a 3,6 literes motorral felszerelt csúcsmodellt, amely még így, 4×4-es hajtással is eléggé orrnehéz. A 3,6-os V6-os erőforráshoz alapból kínált összkerékhajtás a csúcs-Skoda esetében az 1.8 TSI, a 140 és 170 lovas 2.0 TDI egységekhez választható, s meglepő módon a 4×4-es rendszer felára pont a Superb esetében a legkisebb, ugyanis motortól függően „csak” 4-600 ezer Ft között kell érte fizetni.
