A Pekingi Autókiállításon ünnepelte premierjét a Mercedes újdonsága, a GLK hobbiterepjáró. A szögletes formajegyekkel ellátott GLK külseje karakteres, erőteljes benyomást kelt. A 4,53 méteres hosszúságú modellben a Mercedes egyesíteni akarta a limuzinok kényelmét az SUV-k terepalkalmasságával, tehát a cél egy igazi többcélú jármű létrehozása volt. A csomagtér nem büszkélkedhet kapitális méretekkel, 450 literével 35 literrel kevesebbet pakolhatunk bele, mint a C-osztályos kombi puttonyába. A pehelysúlyúnak nem nevezhető GLK motorkínálatában két benzines és két dízel szerepel, a sebességváltók minden esetben hétfokozatú automata egységek. A 3,0 literes V6-os (231 LE) mellett a 3,5 literes V6-os 272 lóerős változata is elérhető lesz, csakúgy, mint a 3,0 literes, V6-os (224 LE) és a 2,2 literes (170 LE) dízel. Utóbbi képezi majd az alapját a spórolós és környezetkímélő BlueEfficiency modellnek. A felszereltség a márka hagyományainak megfelelően bőséges, 5 colos navigációs képernyő, nyaksérülést csökkentő Neck-Pro rendszer és lejtmenetvezérlő is elérhető.
A BMW (X3) a Mercedes (GLK) és a Volvo (XC60) után az Audi is beszáll a közepes prémium terepjárók közötti versengésbe. Az ősszel hozzánk is megérkező Q5-ös le sem tagadhatná, hogy Ingolstadtból származik, a Single Frame hűtőrácstól kezdve a diódás menetfényen át minden mai audis márkajegy megtalálható rajta. Motorjai között egy benzines és két dízel erőforrást találunk: a 2,0 literes TFSI 211 lóerővel, míg a dízelek (2.0 és 3.0 TDI) 170 és 240 lóerővel érkeznek. Az alapáron quattro hajtású Q5-ös hosszúsága (4,63 m) és csomagterének mérete (540 l) is meghaladja a főbb vetélytársak értékeit, sőt 0,33 cW-s légellenállási alaktényezője is kiváló. Az extrafelszerelések között az A4-eshez hasonlóan itt is szerepel az Audi Drive Select, mellyel tetszés szerint kalibrálhatjuk a futómű, a kormány és a sebességváltó beállításait. A hétfokozatú S-tronic sebességváltó mellett figyelemre méltó az új generációs ESP, ugyanis a tetőcsomagtartón szállított csomagok esetén képes alkalmazkodni a megváltozott súlyponthoz.
A forma és a helykínálat lehet a kulcs
Az Opel Insignia 22 cm-rel hosszabb és 5 cm-rel szélesebb a Vectránál, s a tengelytávolság is megnyúlt 3 cm-rel. A növekedés a gyakorlatban annyit tesz, hogy az Insignia mindössze egy centivel (!) kisebb az E-osztályos Mercedesnél. A frontrész merőben új designfilozófiát képvisel, de a hátsó traktus már jóval többet hordoz a márka jelenlegi formavilágából, itt leginkább a GTC tanulmányautó hatása érződik. A Vectra gyökereihez visszanyúlva az Insigniához is kínálnak majd összkerékhajtást. A Saabtól átvett Haldex-rendszerű Adaptive 4×4 hajtás késedelemmentes nyomatékelosztása optimális vonóerőt és tapadást biztosít, amelyben széria a FlexRide adaptív futómű is. Az Audi-trendnek megfelelően az Insigniát is ellátták nappali menetfénnyel, a fénydiódás technikának köszönhetően a tompított fényszórós használathoz képest sikerült leszorítani a károsanyag-kibocsátást, illetve a fogyasztást. A másik újdonság a kilenc fénysugár kibocsátására is képes Adaptive Forward Lighting fényszórórendszer, amely képes a változó útviszonyokhoz és körülményekhez állítani a fénykévét.
A motorkínálatban hétféle Euro 5-ös erőforrásból választhatunk. Az alapmodellt 1,6 literes (115 LE) benzinmotor hajtja, s ennek létezik turbófeltöltős verziója is 180 lóerővel. Az 1,8 literes aggregát 140 lóerőt mozgósít, a 2,0 literes turbó pedig 200 lóerővel kecsegtet. A topmodellt 2,8 literes, V6-os, turbós erőforrás repíti 260 lóerős teljesítménnyel, míg a dízeleknél az új fejlesztésű 2,0 literes egységek színesítik a kínálatot, 110 illetve 160 lóerővel. Mindegyik motornál hatfokozatú manuális vagy automatikus sebességváltó felel az erőátvitelért. A rüsselsheimi gyárban készülő Insignia hazai értékesítése 2009 elején kezdődhet meg.
