Az első tapasztalatok az első hazai Ladával

Öles betűkkel írt felirat hirdeti, hogy ez az első hazai Lada, de ez a márka jelenlegi, harmadik jelenlétére igaz: Merkur, HungaroLada, és most Lada Hungary. Állandó pont az immár 4×4 névre keresztelt terepjáró, egyébként ma már teljesen új autókat találunk a kínálatban. Kisautókkal kezdődött a visszatérés, az őszre várható az első igazi nagy újdonság, a Vesta lépcsős hátú változata, mi a kombi Kalinával kezdtük az ismerkedést; az új forgalmazó számára ez volt az első, már eladásra szánt példány, amit a Volgai Autógyár leszállított nekik, ezért a felirat az oldalfalon.

A lámpakapcsoló alatt bújik meg a csomagtérnyitás-gombja, a pohártartónál lehet kapcsolni az ülésfűtést, több részre osztották a kesztyűtartót. Fotó: Lővei Gergely

Papíron kisautóval van dolgunk, ennek ellenére az utastér tágas. A fénykép kedvéért Balogh Bence kollégám ült az autóba, a saját magára állított vezetőülés mögé úgy fért be a maga 1,75 méteres magasságával, hogy a térde előtt vagy 5 centi maradt a támláig. A Kombi karosszéria 19,1 centis előnyt jelent a normál ötajtóshoz képest, és őszintén szólva nem érdemes lemondani róla, hiszen ez az alig arasznyi eltérés azt jelenti, hogy a karcsú 240 liter helyett alaphelyzetben 355 literes csomagteret kapunk.

Alig több, mint 4 méteres a Kalina Kombi, ehhez képest tágas az utastér. Az 1,75 méter magas Bence kényelmesen elfér maga mögött

Masszív kalaptartó zárja felülről a rakteret, a padló alatt teljes értékű pótkerék lapul, a bővítéskor pedig rögtön az első figyelmességgel találkozik az ember. A második sor hárompontos biztonsági öveinek mind a négy csatját (a középsőt két helyen is be kell kapcsolni) apró műanyagfül tartja a helyén, tapintásra is könnyen meg lehet találni az épp szükségeset, illetve rossz úton haladva se zörögnek. Szóval csomagtartót bővítünk, ehhez először is fel kell hajtani az ülőlapot, ki kell szedni a fejtámlákat, majd előrebuktatni a támlát. A fejtámlával harcolni kell, a kalaptartót érdemes otthon hagyni, ha nagy raktér kell.

Könnydén lépi át az úthibákat a felfüggesztés, kényelmes a hangolás

Alig pár kilométert tudtam csak menni az autóval – az Autó-Motor 2016/4-es számában olvashatják majd a tesztet -, ez idő alatt az tűnt fel, hogy az orosz útviszonyokra méretezett felfüggesztés meg se érzi a magyar utakat. Amennyire városi tempóval haladva meg tudtam állapítani, kényelmes a hangolás, még a könnyűfém felnivel is tisztességes az abroncs oldalfalának magassága – ez nem versenyautó, az majd a Kalina Sport lesz. Megszokást igényel majd a mindenféle hangjelzés, például a motor leállítása után ha az ember bent hagyja a gyújtáskapcsolóban a slusszkulcsot és kinyitja az ajtót, akkor mobiltelefon-csörgéssel múlatja az időt a Kalina. Zajból egyébként sokféle van: éneklő fogaskerék-pár, szívászaj, motor-morgás…

Masszív a kalaptartó, a fejtámlákat is ki kell venni a támla ledöntéséhez

A középső Norma felszereltségnél már csak 100 000 Ft a felára a Kombi karosszériának, 2 649 000 Ft-ot kérnek érte – ennyit megér a nagyobb raktér. A felszereltségben minden ott van, amire az embernek szüksége lehet (két légzsák, menetstabilizáló, klíma, fűthető első ülések, rádió, kormányszervo), már csak a későbbi eladásra gondolva is megéri a Standard alapszinthez képest 300 000 Ft-os felárat, és ezért 8- helyett 16 szelepes motort is kap az ember. Nem annyira a modern kisautókhoz kell mérni a Lada Kalina tudását, hanem azt kell nézni, hol kezdte a Dacia Logan 2004-ben: ahhoz képest gazdag a felszereltség, praktikusabb a karosszéria, és a motorok is erősebbek. Aztán nézzük meg, hol tart ma a Dacia – a Lada is ezt az utat járja, hiszen ugyanúgy a Renault-Nissan konszern támogatására számíthat.