Kezdetben több autógyár is úgy gondolta, hogy a hibridek csupán átmenetet képeznek a mostani belső égésű motoros időszak és a majdani elektromos, hidrogénes (ki tudja még, milyen) korszak között. Éppen ezért félvállról vették a dolgot, s a Toyota sikereit látva sem kezdtek lázasan fejleszteni. Lényegében a meglátásuk ma is helytálló, csakhogy úgy tűnik, ez az átmeneti időszak tovább tart, mint hitték…
Felmérések szerint ugyanis az újautó-eladásokon belül a hibridek részaránya a jelenlegi 3-4%-ról 2020-ra Európában 18, Kínában 29, Amerikában pedig 32%-ra bővül! Ezt már az Audi sem nézhette tétlenül!
Áramforrás: elsőként használ li-ion akkut
Ingolstadtban persze nem követni, hanem diktálni szeretik a technikai színvonalat, úgyhogy félmegoldások helyett a jelenlegi legfejlettebb hibridrendszert húzták elő a cilinderből. Legalábbis a sorozatgyártásban elsőként a Q5-ös hybrid quattro használ lítium-ion akkumulátort! A 72 cellából álló, 266 voltos telep súlya mindössze 36,7 kilogramm, és 26 literes űrméretével kompaktnak is számít. Ráadásul ez sem a csomagtér 460/1480 literes befogadóképességét csökkenti, mivel a padló alá, a defektjavító készlettel kiváltott pótkerék helyére telepítették. Az akku a 2,0 literes TFSI turbómotor és a nyolcfokozatú automatikus sebességváltó közé integrált villanymotornak küldi az energiát. Rekuperáció során motorféküzemben, illetve fékezéskor az elektromotor generátorként üzemelve tölti az akkumulátort.
Spórolni és sportolni is segít a villanymotor
A közvetlen befecskendezésű benzines 211 lovas teljesítményét és 350 Nm-es forgatónyomatékát a elektromotor 54 lóerővel és 210 Nm-rel toldja meg. Mivel jellegük és karakterisztikájuk merőben eltérő, a megfelelő értékeket nem lehet egyszerűen összeadni, így a kombinált összteljesítmény 245 lóerő és 480 Nm. Teljes értékű hibridről lévén szó, a kétféle motor egymástól függetlenül és együttes erővel is képes mozgatni az autót. A rendszer működését egyébként grafikus formában a műszeregység kisebb, illetve az MMI vezérlőterminál nagy, központi kijelzőjén is figyelemmel kísérhetjük. Ezenkívül a fordulatszámmérőt „teljesítményértékelő” órára cserélték, a hűtővíz-hőmérséklet helyett az akkumulátor töltöttségét mutatják a bal sarokban, a középkonzolon pedig megjelent egy „EV” gomb. Ez nem más, mint az elektromos üzemmód kapcsolója: a Q5-ös ugyanis képes akár 100 km/órás sebességig némán felgyorsítani, vagy állandó 60-as tempó mellett 3 kilométert megtenni kizárólag a villanymotorjával, zaj- és károsanyag-kibocsátás nélkül.
A másik véglet a Boost funkció, amikor padlógázos gyorsításnál az elektromotor mindent belead, hogy segítse a benzinest. Bár a hibridrendszer csupán 130 kilóval, de kis híján két tonnára növeli a Q5-ös tömegét, úgyhogy jól is jön a plusz „áramerősség”. A normál Q5 2.0 TFSI-hez viszonyítva a százas sprintet fél másodperccel gyorsabban teljesíti a hibrid, csúcssebessége 3 km/órával magasabb, miközben a gyári átlagfogyasztás 8,3 helyett 6,9 l/100 km. Ez szokás szerint túl jó értéknek számít, a menetpróbán inkább tíz liter körül alakult az étvágya. Az elektromos üzemmóddal kapcsolatban viszont nem túloztak ilyen nagyot! Álló helyzetből tényleg szépen meglódítja és megfelelően viszi a Q5-öst, városi forgalomban sokáig haladhatunk üzemanyag nélkül. Ehhez persze simogatni kell a jobb oldali pedált, emiatt tompábbra vették a gázreakciókat is. A hibridrendszer többnyire észrevétlenül teszi a dolgát és váltogat az üzemmódok között, de néha nagyot ránt, amikor a benzinmotort leválasztja vagy rákapcsolja a hajtásra. Máskülönben erélyesen, érces hangaláfestéssel gyorsít és stabilan fordul a kocsi, pont olyan jól vezethető, mint bármelyik Q5-ös.
Hogy a többi változatot ne lehetetlenítsék el, 15 990 000 forintos árával a Q5-ös hybrid quattro a legdrágább a hazai kínálatban. Mindezt széria 19 colos alufelnikkel, MMI Plus navigációs rendszerrel és sínen csúsztatható hátsó ülésekkel próbálja kompenzálni az Audi.