Az engedélyezett, forgalmi engedélybe bejegyzett tuningra nagyon jó példa az idei AMTS-en a közönség tagjai között kisorsolt, átalakított BMW Z4-es roadster története. A show tulajdonosai vállalták, hogy példát mutatva a közösségnek legális tuningot „pakolnak” a nyereményautóra. Igaz, volt felbujtója is a dolognak, mégpedig a Totalcar csapatát erősítő Zách Dániel, aki alaposan utánajárt az alkalmazott tuning engedélyezési lehetőségeinek, és vállalta, hogy a papírügyek vezénylésében aktív szerepet vállal. Mint az AMTS egyik fő médiapartnere, most mi is bemutatjuk a folyamatot, hogy minél többen ismerjék meg az engedélyeztetési rendszer működését, és alkalmazzák is azt mindenki üdvére.
Tehát adott egy jó állapotú, 2003-as évjáratú BMW Z4-es roadster, amelyet a Tuning Show Kft. vásárolt meg. Természetesen megvoltak a tervek, hogy mi kerül az autóra. Egy gondolat, mielőtt továbbmennénk: rögtön a tuning kigondolásánál érdemes kettéválasztani, hogy mi engedélyköteles, és mi nem a tervezett módosítások közül. Ökölszabály, hogy ami nem változtat az autó paraméterein, az nem engedélyköteles, hanem csupán olyan, mint egy cserealkatrész beszerelése. Motortuning esetén 10% mértékig engedélyezett a „soft” beavatkozás, így például egy sportlégszűrő miatt nem kell a hivatalhoz rohanni, sem pedig a műszaki vizsgán izgulni.
Eszerint formálódott a Z4-es körüli teendők sora is. A kárpitozás, a fényezés nem gyarapítja az engedélyezendő dolgok sorát, csupán az új külső szín jár bejelentési kötelezettséggel. Érdemes komolyan venni, mert új forgalmit is kiállítanak, és most, a szuper-VÉDA rendszer bevezetésével a módosított színű, ám be nem jelentett autó bármely kamerakapun megbukhat – a rendszer tudja ellenőrizni a rendszámhoz tartozó színt. A papírozandó dolgok sora az új hátsó sport kipufogódobból (és a középrésztől húzódó új csőből), az új felnigumi kombinációból, a sportfutómű szettből és a külső optikai Rieger elemekből (első-hátsó lökhárító, küszöbidomok) állt. A módosításokat engedélyező műszaki vizsgálóállomásokból megyeszékhelyenként van egy-egy, Budapesten a Vas Gereben utcai, vagy a híres-hírhedt Mozaik utcai állomás rendelkezik ilyen felhatalmazással. Utóbbinál a Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályon kell kopogtatni. Ezt akkor érdemes megtenni, ha már kezünkben van az adott alkatrészek megfelelőségi szakvéleménye. Ilyen a meglévő német papírok alapján intézhető, a BMW Z4 esetén a TÜV Rheinland KTI Kft. készítette el a magyar nyelvű szakvéleményt. Azért ők, mert szerepelnek az ENSZ EGB műszaki minősítő intézetek listáján, ugyanis csak ilyen szervezet által kiállított megfelelőségi nyilatkozat fogadható el az engedélyeztetés során.
Zách Dániel beszélgetésünkkor megjegyezte, hogy a Mozaik utcai állomás kollégái elmondták neki, hogy nem kell ördöngösségre gondolni az engedélyeztetés kapcsán. Igen sok megkeresést kapnak, mert hozzájuk futnak be az egyéb járműátalakítási igények is, így például a haszonjármű egyedi felépítmények engedélyeztetése is. A tuning sem igényel külön rendszert, ebbe a működő engedélyeztetési protokollba illeszkedik, csak némileg „démonizált” ez az eljárás a tuninggal foglalkozó közösségben, így sokan neki se állnak. A BMW minden új alkatrészéről elkészült a szakvélemény, ehhez csatolták a kiindulási alapnak számító német papírokat is. Az autót az elkészülés után így jelentették be vizsgára, amelyet fennakadás nélkül vett a kocsi, és a felszerelt tuningholmik is. Az építők elmondása szerint nagyságrendileg 150 000 forintba került, hogy a nyereményautó módosításai a forgalmi engedélybe bejegyzésre kerüljenek, így legálizálva a létüket. Ez az érintett tuningelemek beszerzési értékének kb. 10%-a, tehát vállalható költség. Más kérdés, ha nem sorozatban gyártott alkatrészekről, hanem például itthon, egyedileg készültekről lenne szó, akkor keményebb az engedélyeztetés, szükséges a tervrajz, s azok elbírálása is.
Tény, hogy a nyereményautó átépítése nem extrém, de így közelebb is áll a tuning iránt vonzódók valós igényeihez és lehetőségeihez. Viszont már messze nem átlagos, például a fix ültetés mértéke olyan, hogy a vizsgasorra álláskor az aknából figyelték, hogy a begurulás ellen védő terelőlemezek hozzáérnek-e a kocsi aljához. Maradt még 5 milliméter, így elfért, sőt vizsgaálló is lett, mert nem a személyes benyomás, hanem a műszaki okmányok döntötték el a dolgot!
Magad uram!
Az engedélyeztetési folyamat alapja, hogy a be- és felszerelendő alkatrészek rendelkezzenek valamiféle műszaki jóváhagyással. A felsorolt holmik német gyártóktól, illetve kereskedőktől származtak, így a német piacra szánt „TÜV-papírt” adták melléjük, ami jó kiindulási alap, de a kívánt, a módosításokat elbíráló műszaki vizsgára persze nem állíthat be senki német iratokkal. A termékek megfelelőségi nyilatkozatáról szóló hiteles szakvélemény kiállítása (honosítás) a vásárló teendője, már csak azért is, mert ha valaki cserealkatrésznek vásárolja egy már engedélyeztetett autóhoz, nincs is szükség a dokumentumra.
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!