Persze sokat könnyít a dolgon, ha valamiféle gyári alap létezik a magánelképzeléshez, szerencsésebb így nekifogni az álmok megvalósításához. Zoli amerikai autókra szakosodott szerelő: rengeteg Chrysler Voyager fordul meg nála, talán azért is, mert ez az Európában legelterjedtebb amerikai kocsi, amelynek ráadásul bizonyos típusvariációit Ausztriában is gyártották. Zolinak az 1995 előtti kései modellek a legkedvesebbek, ezekre alapozta elképzelését – mégpedig, hogy épít egy pick-upot!

Személyautóból került át a komfortgerinc, és kapott karbonmintát. Fotó: Dombóvári Mihály

A projektet segítette, hogy ezen autók már igen olcsón futnak a használt piacon. Nehezítette viszont a procedúra, amely minden tuningolót sújt, mégpedig az engedélyeztetés. Azonban főhősünk tudta, hogy bizony létezett ennek a Voyagernek Magyarországon hivatalos haszonjármű változata. Nos, ilyet kellett szerezni alapnak. Nem volt könnyű, főképp türelem kellett hozzá, hogy felbukkanjon végre egy eladó példány. Igaz, az sem volt másodlagos, hogy ne legyen teljesen legatyásodva.

Jobban felszerelt személyautó változat borülései költöztek bele, a mélynyomó az ülések mögött lapul. Zoli méltán büszke a kocsijára, java részt saját munka, és nincs még egy ilyen Európában

Meglett a kocsi, két első üléssel, hátul raktérrel, de mindez a személyautó bódéban. Kezdődhetett a munka, amit persze nem kellett máshová vinni, hiszen a lakatolásban is profi Zoli. Levágta a tetőt a vezetőfülke vonalától hátrafelé, s így járt az oldalfal is a tetőoszlopok tövétől. Az autó szépen készült, lényegében szabadidőben, hiszen, ha van fizetős munka a műhelyben, az az elsődleges. A platóoldalfal élére egy lemezidomot hajlított, ezzel végigperemezve azt. A kényelmes hosszúságúra szabott fülkét hátulról üvegezett lemezfal zárja le. Ügyesnek kellett lenni a padló kialakításával, amely az akció végén faburkolatot kapott. Okozott némi fejtörést a platóajtó megoldása, végül egy spéci nyitómechanika lett a megoldás, előbb hátrébb siklik vezetőrudakon az ajtó, s aztán nyitható.

A trükkösen nyíló platóajtó és a faburkolat

A lemezmunkák végeztével Zoli házilag pirosra fényezte az autót. A külső díszléceket és az ablakkereteket feketére karbonozta, a márkajelet Dodge Ram-re cserélte. Az utastérben kialakította a kárpitozást, az A-oszlopra kiegészítő műszereket szerelt, és itt is élt a karbonozás adta lehetőségekkel. Még a tetőn megmaradt „komfortgerinc” széle is karbonmintás. Jutott energia küszöbvédő felszerelésére, és hifi beépítésére is, amelynek erősítője és mélynyomója a két új bőrülés közé került.

A kinézete mindenképp jobb a nagy gázolajos motornak

A motor is megszépült. A 2,5 literes turbódízel kapott egy sportlégszűrőt, Zoli kifestette a szelepdekli márkafeliratát, és minden csőre fémszövetet húzott. Lelkesítő a látvány. Az elkészült művet gyakran használja rohangálós autónak, és a rendőröktől sem kell tartania, hiszen a kocsi hivatalosan, a forgalmi engedély szerint is haszonjármű. Egy fejlesztést azért még kap, készül majd a műanyag platófedél.

Mintha így gyártották volna, pedig soha nem volt ilyen kocsi a Chrysler és csatolt márkáinak a modellmixében. Érdekesen sportos jelenséggé vált a pick-up a piros kasztni-fekete kiegészítők elegyétől

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!