Egy kormányzatnak többek közt az lenne a dolga, hogy helyzetbe hozza a vállalkozókat. Ennek éppen ellenkezője, hogy személyautónak minősítenek tőről metszett haszonjárműveket (háromnál több személyes zárt furgon), hogy lerabolhassák rólunk a különféle adókat. Ez a kormányváltásokon átívelő ostobaság örökéletűnek tűnik, annyira, hogy iparszerű tevékenység indult a megkerülésére. A recept a következő: végy egy duplafülkés alvázat, plató helyett gyárts hozzá a fülke vonalait folytató zárt hátsó részt, és már kész is a furgonszerű „tgk”, amelyre nincs regadó és visszaigényelhető az áfa, illetve az üzemeltetés és a gázolaj költsége. Igaz, menetlevelet kell vezetni, ami remek alkalom a járművet személyautóként használók vegzálására, és elvileg ki van tiltva mindenhonnan, ahol „teherautóval behajtani tilos” tábla van, de aki vállalja, hogy néha a szabályok szürke zónájában mozog egy kicsit, az sokkal többet nyer, mint az esetleges egy-két bírság. Hát, így megy ez mifelénk…

Ennyi vagy annyi?

De akkor miért kerül közel tízmillióba VW TransVan tesztjárművünk? Ha ez jutányos, akkor mi a drága? Nos, tudni kell, hogy kétféle kivitel létezik, az alapból hatszemélyes Mixto és az ötüléses, gazdagabb kiállítású TransVan. Az általunk tesztelt az utóbbi válfaj full extrás képviselője, de szerényebb stafírunggal megkapható lenne hat és félért, aki pedig még jobban nézi a költségeket, választhatja az egyszerűbb Mixtót, amelyhez már 5,6-ért hozzájuthat, igaz, klíma, rádió és egyebek nélkül. Szóval, széles a skála, nem muszáj egy tízest kiadni.

A raktér profi munka, a Balaton-felvidéki Carbon Composites Kft. munkáját dicséri. Masszív, nem zörög, eldolgozásai szépek, a rakodást megkönnyítő kétszárnyas hátsó ajtaja éppúgy üvegezett, mint az első fal, így használható a belső tükör. Csak kicsit büdös műanyagszagú, viszont gépesített préseléssel, precízen készül, és belső fémvázának köszönhetően jóval többet bír el, mint amennyire behatárolja a jármű forgalmiban megadott össztömege – tehát a szürke zóna kedvelői itt is előnyt kovácsolhatnak.

Jó csomag

A „csomag”, tehát a jármű egésze, rendben van. Szokott VW-minőség és kiváló ergonómia, jól kezelhető minden, kellően fickós a 130 lóerős motor, tisztességesen fekszik az úton, kanyarodik és fékez az autó, minden tartósnak és strapabírónak tűnik benne. Formája egyöntetű, eléggé dobozos egy profi vállalkozáshoz, s eléggé személyautós családi furikázáshoz. Tágas és kényelmes, különösen ezzel a felszereltséggel. 80 literes tankjával akár ezer kilométernyire elmegy, s ha abszolúte sokba is kerül, még mindig jutányosabb, mint a konkurens márkák kilencszemélyes kisbuszai. Ráadásul igazi magyar különlegesség, abból az országból, ahol ipari léptékben gyártják a hatósági hülyeségeket és az azok hatását enyhítő műszaki megoldásokat.