Jól látható a személyre szabható digitális kijelző. Fotó: Hilbert Péter

Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a korábban piacvezető kompaktok népszerűsége, de a Renault nem hátrált meg, sőt, az eladásokat a valaha volt legütősebb Megane családdal próbálja ösztönözni. Konzervatív vevőkörét a megszokott négyajtós karosszéria mellett ezúttal a jól csengő, GrandCoupé névvel vonzza a szalonokba, ami nem jelenti azt, hogy eltűnt volna a fejtér a második sorból, csupán a trendhez igazodva vittek enyhén kupés ívet a tetővonalba. Az előd, a Fluence is hasonló kialakítású volt, a továbbra is Törökországban készülő négyajtóst azonban már nem olcsó autónak szánták, ezért is kapott izgalmasabb nevet.

Elöl-hátul kényelmesek és ideális méretűek az ülések

Ami a tudását illeti, meg is érdemli, hogy feljebb pozicionálják, ugyanis mindenben túlmutat az átlagon, cégen belül pedig a drágább, mégsem sokkal értékesebb Talismannak is méltó ellenfele. Kidolgozási minősége németes, ergonómiája japános benyomást tesz. Az ajtók csukódása, a gombok és a kapcsolók működése, valamint precíz kezelhetősége és közvetlen hangolása is arra utal, hogy a Renault tanult a hibáiból, és képes volt kijavítani azokat, ez talán a Nissannak is köszönhető. A tesztautó egyik legjobb része, a halk, 90 lóerős 1.5 dCi dízelmotor viszont a franciák jó hírét öregbíti. Hatfokozatú kézi váltóval a lámpától elindulást követően, 1500-as fordulattól már elég dinamikusan mozgatja az 1,4 tonnás karosszériát, így nincs szükség pörgetésre, 90-nél 1600, 130-nál 2400 fordulatot tesz a főtengely, tesztfogyasztása szándékos spórolás nélkül 5,1 literre jött ki.

Nagy a csomagtartó, de szűkös a nyílása

Bármennyire is ideális volt a kipróbált konfiguráció, ilyen összeállítást már csak raktárról lehet rendelni, 90 lóerős dízel mostantól csak alapfelszereltséggel kérhető, a közepes szinthez már 110 lóerő jár. A magasabb alapárhoz több extra is jár, a hasznos tolatókamera azonban a csúcs, Intens szinten is feláras (200 000 Ft) tétel. Extrákkal vagy nélkülük a GrandCoupé nem fényűző, sokkal inkább racionális, mégis szerethető közlekedési eszköz. Szűkös raktérnyílása miatt elsősorban cégeknek ideális, családosok jobban járnak a kombi változattal.

Feszes, de nem kényelmetlen a futómű hangolása

Tetszett
• ergonómia
• vezethetőség
• hajtáslánc

Nem tetszett
• sivár középkonzol

Összegzés
Semleges formatervet, igényes anyagokat, jó vezethetőséget és a turbódízelmotorok előnyeit kapja egy csomagban, aki a kipróbált GrandCoupét választja. Általános minősége és átgondolt felépítése nem csak a márka, hanem a kategória átlagából is kiemeli a Törökországból érkező Megane-t.

Renault Megane Grandcoupe 1.5 dCi
Összlökettérfogat: 1461 cm3
Hengerek/szelepek: S4/8 turbódízel
Max. teljesítmény: 66 kW (90 LE) 4000/perc
Max. forgatónyomaték: 220 Nm 1750/perc
Hossz./szél./mag.: 4632/1814/1443 mm
Tengelytáv: 2711 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1577/1574 mm
Fordulókör: 11,3 m
Saját tömeg/teherbírás: 1395/457 kg
Csomagtér: 550-987 l
Üzemanyagtank: 49 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 13,7 s
Max. sebesség: 176 km/h
Város/országút/vegyes: 4,2/3,4/3,7 l/100 km
Tesztfogyasztás: 5,1 l/100 km
CO2-kibocsátás: 95 g/km
A modell alapára: 4 699 000 Ft (1.6 SCe, 114 LE)
A tesztelt verzió ára: 5 299 000 Ft

Nem kevés – Renault Megane Grandtour 1.5 dCi teszt
Alapfelszereltséggel és a leggyengébb motorral járt nálunk a kombi Megane.

Három említést érdemlő extrafelszerelés volt a tesztautóban, az egyik a 90 lóerős dízelmotor 500 000 Ft-ért, a teljes értékű pótkerék 25 000 Ft-ért, és a ködlámpa 50 000 Ft-ért, tehát mindössze 5 574 000 Ft-ot kérnek érte – alku előtt. Igazából semmiből nem szenved hiányt az ember, hiszen van légkondi, tempomat, kényelmes ülések és nagy csomagtér, a temérdek szürke és olcsó hatású műanyag jelzi a Life alapszintet. Rádióval használhatóbb a Megane, mint az élére állított érintőképernyővel, hiszen megszabadulunk a bonyolult menürendszertől, a legtöbben úgyis okostelefonnal navigálnak, hiszen ott még valós idejű forgalmi információkat is kapnak. Az egyedüli kritika a sebességmérőt illeti, kívülről lóg be az óramutató a skálára, a fehér színű pálca pedig elvész a fehér vonalak és számok tengerében – digitális sebességkijelzésre kell váltani, ha látni akarja az ember a tempót.

Jól használható az alap középkonzol, nehezen leolvasható az analóg sebességmérő

A 90 lóerős dízelmotor az alapigényeket kielégíti, csendes és kifejezetten takarékos (túlnyomórészt országúton-autópályán használva 4,8 l/100 km-es tesztátlag), de országúton érdemes alaposan meggondolni az előzéseket. Sztrádán is sokáig tart a gyorsítás a megengedett tempóra, a sebességtartással már szerencsére nincs probléma, jól határozták meg a hatfokozatú váltó áttételeit.

Nehezen elérhető a padló alatti tároló, a kombiban is gazdaságos az 1,5-ös dízel
 Like