Manapság sokkal gyorsabban változik az autóipar, mint évtizedekkel ezelőtt. Az Audi például az egész márkaimidzsét a quattro összkerékhajtásra építette fel, és hosszú időbe telt, mire a piac egy lapon említette a Mercedesszel és a BMW-vel. Ma már a márkáknak nagyon kicsi a mozgásterük egyéni karakterük kialakításában, mert a változó előírásokra reagálniuk kell, és ahhoz, hogy teljesíthessék a környezetvédelmi normákat, szinte egyhangúlag a villamosítást választják. Nem véletlen, hogy mindhárom német prémiummárka kínálatában megtalálhatók a lágy- és konnektoros hibridek. Ezúttal az Audi vezette be saját üzleti limuzinja megtisztított változatát.

Az A6-ost kívülről szemügyre véve a két tankajtón kívül az is feltűnik, hogy nehéz megkülönböztetni az A8-astól, ami azt jelenti, hogy hasonlóan lehengerlő a megjelenése, és egyben azt is, hogy a tervezőknek nem kellett markánsan elválasztani a két szériát. A cél, hogy mindenki Audiként azonosítsa, mégis hiányzik belőle az egyéni karakter, ami az A6-ost A6-ossá teszi. Végtelenül elegáns, szögletes formáját a szem egyértelműen szépnek látja, a „hivatali autó” stílus azonban kissé nyomasztó is egyben, mintha csak alkalmazott sofőrök lennénk a saját autónk kormánya mögött. Ebben nagy szerepe van a márkára egyre inkább jellemző, hűvös, technokrata stílusú belsőnek is, amely kemény, végtelenül letisztult, lakkfekete felületeivel az elérhető közelségbe került jövőt testesíti meg. Kidolgozottsága és összeszerelése ugyan az eddig megszokott nívót képviseli, a felhasznált anyagok természetüknél fogva nem váltanak ki olyan kimagasló minőségérzetet, mint egy évtizeddel ezelőtt. A konnektoros hibridhez már alapáron járó S-line kiegészítők látszólag feldobják a hangulatot, a piros féknyergek, illetve a lecsapott aljú sportkormány nem feltétlenül illenek a vegyesüzemű A6-oshoz, melynek már a kipufogóvégeit is elrejtették a lökhárító mögött.

A digitális kijelzők azonban egyetlen rivális limuzinban sem mutatnak olyan hitelesen, mint az Audiban, sőt, a digitális műszeregység az egész VW-konszernen belül az ingolstadtiak autóiban érvényesül a legjobban. Ezért nemcsak a prémiumárhoz illően kimagasló képminőség és grafikai megjelenítés, hanem az a jövőbeli hangulat is felel, ahol a szellőzés is egy óriási érintőképernyőről vezérelhető. Ez a megoldás kissé öncélú, hiszen elöl alig vannak tárolóhelyek, ettől eltekintve jó az ergonómia. Hátul az autó méretei alapján elvárhatóan nagy a helykínálat, a lehajtható könyöklőben több tárolási lehetőséget is találunk. Ülései elöl-hátul kényelmesek, a vezető a menüből az oldal- és a combtámaszt is személyre szabhatja. Bár a tesztautóban feláras első fotelek voltak, az A6-ossal elég egy közepesen hosszú útra indulni, hogy kiderüljön, mivel próbál különbözni a márka az ellenfeleitől. Nem vitás, hogy akár a BMW 5-ös sorozattal, akár a Mercedes-Benz E-osztállyal indulunk útnak, biztosak lehetünk benne, hogy kipihenten érkezünk, de az A6-os sofőrje arra sem fog emlékezni, hogy egyáltalán ő ült a kormány mögött! Az autóvezetésnek még a legapróbb terheit is leveszi a vállunkról, egyértelműen azoknak készült, akik nem egy jól vezethető autóra vágynak, hanem inkább csak utasok lennének a hátsó ülésen. Biztosan megtalálják benne a számításukat, mert ami másnak steril, szintetikus és ingerszegény, az a célközönségnek lágy, légies és észrevétlen. Légrugós futóművével olyan, mintha az aszfalt felett lebegne, csak durva úthibák képesek kizökkenteni.

Több mint kéttonnás tömegét jól álcázza, könnyed mozgását 360 lóerős rendszerteljesítményű és 500 Nm nyomatékú hajtásláncának is köszönheti, mellyel függetleníti magát a domborzati viszonyoktól és a kanyarok ívétől is. A semleges viselkedés és a könnyű kezelhetőség az, ami az A6-ost szerethetővé teszi. Ebben a környezetben jól érvényesül a plug-in hibrid technológia, a 140 lóerős, 350 Nm nyomatékú villanymotor és a 2,0 literes, 252 lóerős, négyhengeres turbómotor önállóan is jól mozgatja a nagy karosszériát, igaz, a villanymotor extra nyomatékát lemerült állapotban is élvezhetjük. A lámpánál úgy lő ki, mintha drótkötélen húznák, és a benzines is igyekszik hangtalan maradni az orrában, így a még nagy melegben is hatékony ülésszellőztetés ventilátora lehet a leghangosabb az utastérben. 14,1 kWh kapacitású akkumulátorával még az 53 km-es WLTP-értéknél is többet, 60 km-t sikerült megtenni egy oszloplátogatással, tehát ha szorgalmasan töltögetjük, 2,9, ha csak az egyik tankajtót nyitogatjuk, 7,2 literes átlagot produkál. Városban még nagyobb a különbség, az otthoni hálózatról feltöltve, 9,0 literes fogyasztással számolva a megtehető 60 km-en tiszta üzemben nagyjából harmadáron üzemeltethető.

TETSZETT
• klasszikus limuzinforma
• kiemelkedő komfortszint
• semleges kezelhetőség
NEM TETSZETT
• kevés belső tárolóhely

ÖSSZEGZÉS
A trendet követi, és ez nagyon jól áll az A6-osnak, hiszen technokrata stílusa kiteljesedhet a konnektoros hibrid hajtásban. Modern technikája önmagát háttérbe szorítva szolgálja a sofőr kényelmét, miközben vegyesüzemű hajtáslánca – egy kis fáradságért cserében – jó hatással van az elegáns üzleti autó fogyasztására és helyi károsanyag-kibocsátására.

Audi A6 55 TFSI e quattro
Összlökettérfogat: 1984 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbó
BENZINMOTOR
Max. teljesítmény: 185 kW (252 LE) 5000-6000/perc
Max. nyomaték: 370 Nm 1600-4500/perc
VILLANYMOTOR
Max. teljesítmény: 105 kW (140 LE)
Max. nyomaték: 350 Nm
HIBRIDRENDSZER
Max. teljesítmény: 270 kW (367 LE)
Max. nyomaték: 500 Nm
Hossz./szél./mag.: 4939/1886/1456 mm
Tengelytáv: 2924 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1630/1617 mm
Fordulókör: 11,1 m
Tömeg/teherbírás: 2085/525 kg
Csomagtér: 360 l
Üzemanyagtank: 52 l
0-100 km/h: 5,6 s
Max. sebesség: 250 km/h
Átlagfogyasztás: 1,9-2,1 l/100 km
Tesztfogyasztás (külső töltés nélkül): 7,2 l/100 km
Tesztfogyasztás (külső töltéssel, 60 km-es elektromos hatótávval számolva): 2,9 l/100 km
CO2-kibocsátás: 43-47 g/km
A modell alapára: 15 567 460 Ft (A6 35 TDI, 163 LE)
A tesztelt verzió
alapára: 24 265 890 Ft