Az elmúlt néhány évben sajnos több alkalommal is előfordult, hogy az araszoló forgalomban valaki az autómba csattant hátulról. Az egyik azzal mentegetőzött, hogy a visító gyerekét próbálta nyugtatni, a másik sms-t pögyögött a telefonjába, a harmadikat meg a főnöke hívta, hogy sürgősen olvasson be neki valami adatot. Egy dolog mindenesetre közös bennük: nem számítottak rá, hogy hirtelen megáll a sor, így aztán fékezés nélkül támadtak hátba – kellemetlen és kényelmetlen szituáció ez mindkét félnek. Figyelmükbe ajánlom a Volvo XC60-ast, amelynek szériafelszerelése, a City Safety koccanásgátló: a rendszer 30 km/óra alatt működik, és a kritikus helyzetben vészfékezéssel állítja meg az autót (bővebben lásd keretes írásunkban.) Ezáltal jó eséllyel teljesen elkerüli a ráfutásos balesetet, de legalábbis mérsékli az ütközés erejét.
Az XC60-as valóságos őrangyalként vigyáz
Egyébiránt a Volvo véresen komolyan veszi a követési távolságot. Természetesen a feláras adaptív tempomat (30 km/óra felett működik) automatikusan megfelelő térközt tart az előttünk haladó járműtől, miután aktiváltuk. Használaton kívül pedig a szélvédőre vetített, diszkrét piros fény figyelmeztet, ha átléptük a „biztonsági zónát”. Balesetveszélyes helyzetben éktelen sípolásba kezd a rendszer, amit a villogó fénysor is nyomatékosít. Erre aztán a holtak is felriadnak! Ha mégsem, az XC60-as erőteljes fékezéssel csökkenti a becsapódási sebességet. A Volvo azonban nem hagyja ilyen mély álomba szenderülni a sofőrt! Ha netán irányjelzés nélkül váltunk sávot, nyomban csilingel, a figyelmetlenség, vagy fáradtság miatt kóválygó sofőrnek pedig üzen, hogy ideje lenne megállni és pihenni egyet. Mivel a komplett biztonsági arzenállal felvértezett tesztautó azt is jelezte, ha egy másik jármű a holttérben tartózkodott, a Volvóban rendszeresen világított, csipogott, vagy sípolt valami – gombnyomásra persze mindegyik eszköz kikapcsolható. Az extralistán külön tételként is szerepelnek az említett berendezések, de jobban megéri együtt, a biztonsági csomagban (490 000 Ft) megrendelni őket.
Érzéki a márkaarculat következetes evolúciója
Az XC60-as nemcsak az eddigi legbiztonságosabb, hanem a legszexisebb Volvo is egyben! Tulajdonképpen az alapvető formajegyek ismerősek, úgyhogy akkor feltűnő igazán, hogy mennyivel fiatalosabb és kívánatosabb a kocsi, amikor egy V50-as, XC90-es, vagy akár egy XC70-es mellett áll. Amúgy nálam simán nyeri a középkategóriás prémium-szabadidőautók szépségversenyét.
Az utastér viszont nem sok újdonságot rejt. Ez azért nem olyan nagy baj, hiszen a vezetési környezet kellemes, és a „középpanel” sok apró gombjától eltekintve az ergonómia is rendben van. Illetve a nyakigláb vezetők még egy dologra szoktak panaszkodni: a lebegő középkonzol nyomja a térdüket, amikor hosszú utazásnál nekitámasztják. Helykínálat dolgában az XC60-as hozza a kategóriától elvárhatót, két személynek hátul is kellően szellős, de a vetélytársakhoz hasonlóan a svédek sem vitték túlzásba a variálhatóságot – csupán a 40/20/40 osztású üléstámlák, valamint az anyósülés háttámlája dönthető. A csomagtartó viszont már alaphelyzetben sem szerény, pedig a lendületes formaterv miatt már nem a márkától megszokott hasáb alakú.
City Safety
No, megállj csak! A szériatartozéknak számító koccanásgátló berendezés „lelke” a szélvédő mögé telepített lézerszenzor, ami másodpercenként ötvenszer ellenőrzi az XC60-as előtt haladó forgalmat. Ha az elöl haladó jármű hirtelen lefékez, és a vezető nem reagál az eseményre, a City Safety az utolsó pillanatban vészfékezéssel megállítja a Volvót. Amennyiben a két jármű között a relatív sebességkülönbség kevesebb, mint 16 km/óra, még csak össze sem fognak érni. 16 és 30 km/órás sebességkülönbség között pedig a vészfékezésnek köszönhetően kevesebb kárt okoz az autó. A városi forgalomban használható radaros sebesség- és követésitávolság-tartó berendezéssel összevetve van néhány alapvető különbség: míg az adaptív tempomat kényelmi, addig a koccanásgátló biztonsági berendezés. Ez lényegében annyit jelent, hogy előbbit a vezetőnek kell aktiválnia, a City Safety viszont 30 km/óra alatt mindig éber, s legfeljebb kikapcsolható.
A szuperbiztonság ára a kéttonnás tömeg
Bár a 2,4 literes dízelmotor csendesnek éppen nem mondható, a soros öthengeres hangja sokkal muzikálisabb, mint bármelyik négyhengeresé. Így aztán inkább csak lelkesítő aláfestést biztosít az erőteljes gyorsításokhoz, mint tolakodó lenne. Az acélosabb, 185 lóerős D5-ös gázolajos lendületesen viszi a kocsit, de nem egy futóbolond az XC60-as, legtöbb vetélytársa eredményesebben teljesít a százas sprinten. Komótos kapcsolásaival a – félmillió forint ellenében kérhető – hatfokozatú automatikus sebességváltó még egy kicsit visszafogja a gyeplőt. No, nem mintha egyszer is hiányzott volna a nagyobb teljesítmény! Meg aztán a Volvo amúgy is a kiegyensúlyozott emberek autója, akik a kényelmes és biztonságos utazást előbbre tartják a vezetési élménynél. Ennek szellemében hangolták a kormányzást és a futóművet is, többnyire kényelmes és könnyed az autó vezetése. Egyedül a nagy fordulókör nehezíti meg szűk helyen a manőverezést, a sűrű úthullámok pedig képesek zavarba hozni.
Papíron egészen megnyerő az XC60-as terepjáró képessége, de a felázott földútnál nagyobb kalandba nem ajánlatos belevágni. A Haldex-kuplungos összkerékhajtás elsősorban a csúszós úton történő magabiztos továbbjutást szolgálja: csak akkor küld nyomatékot hátra, amikor az első kerekek elveszítik a tapadást. Az XC60-as motorpalettájáról bizonyára a tesztelt D5-ös lesz a legnépszerűbb választás – 9 990 000 forintos vételárával kimondottan versenyképes ajánlat a kategóriában. A szerényebb teljesítményű 2.4D változat (163 LE) mindössze 300 ezer forinttal jutányosabb ennél, a T6-os pedig lényegesen többe kerül, és nagykanállal eszi a benzint.
