A kerékjáratok és az orrkötény fekete betétje kihangsúlyozza a marcona jelleget

Az Urban Cruiser fronthajtású változatát nemrég teszteltük (AM 2009/13.), ezért most csak összefoglalom annak mindkét járműre érvényes megállapításait, hogy aztán a különbségekkel foglalkozhassak. Tehát: barátságos arculatú, variálható utas- és csomagterű, kis fogyasztású, mégis rövid hatótávú, korrekt útfekvésű, de szintetikus kormányérzetű kocsi, a márkától megszokott jó minőségi hatással. És most térjünk rá arra, amiben a mostani más volt!
A műszaki adatokat böngészgetve kiderül, hogy a 4×4-es változat 65 kilogrammal nehezebb, ennyi balanszot cipelünk magunkkal, ha kell, ha nem. A csomagtartó VDA-szabvány szerinti térfogata 76 liternyivel kisebb, a szabványos fogyasztás 0,4-0,5 literrel nagyobb, a menetteljesítmények nem változtak, ami az adatok – egyébként szokásos – kerekítésére utal. A szabad magasság 15 milliméterrel nagyobb, ami csökkenti a felütés veszélyét, viszont a hátsó ülés nem csúsztatható előre-hátra.  A vételárban pedig, a navigátoros Exe kivitel esetében, 470 ezer forintnyi a differencia. 

Látványos formatervű műszerpult, multifunkciós volánnal

Aktív szabályzás, észrevétlen működés

Kulturált szerkezet a 90 lóerős turbódízel, s a fogyasztása is baráti

Az Aktív Nyomatékszabályozású AWD teljesen automatikus rendszer, ám a váltókarnál elhelyezett kapcsolóval a rendszer 50:50 arányban zárható, hogy sárban vagy hóban jobb tapadást nyújtson. Ilyen esetben a lehető legtöbb nyomatékot küldi a hátsó kerekekhez. Ha viszont a jármű sebessége meghaladja a 40 km/órát, akkor a zárás kikapcsol, és automatikus üzemmódba kerül a hajtómű. Lévén, hogy a tesztre nyáron került sor, mindehhez csupán annyit tudok hozzátenni, hogy a szerkezet működése az észrevehetetlenségig sima, zavaró hatás nem jelentkezik.
Ellentétben a múltkori teszt puritánabb kiállítású példányával, mostani járművünk a lehető  legjobban felszerelt „Exe, navigátorral” változatot képviselte. Csakugyan benne van minden, amire vágyhat az ember, az egyzónás klímaautomatától az igényes, volánról vezérelhető rádión át a szép nagy, színes képernyős navigátorig. Minden tökéletesen működött, csak a figyelmeztető hangjelzés őrjítő, ha például földúton, lassan halad az ember, néha kidugva fejét az oldalablakon, és nem akarja bekötni magát. Apróság, de utal arra, hogy minden, csak nem terepjáró akar lenni ez a 4×4-es jármű: pótkerék helyett javítókészlet van benne. Csak ne a présházhoz felvezető horhóban kelljen kipróbálni…

Azt igazán nem lehet ráfogni az Urban Cruiserre, hogy rá akarná tukmálni a luxust a vevőre, hiszen a legolcsóbb fronthajtású verziót 4,5 millió forintért lehet hazavinni, aki viszont szereti egy kicsit kényeztetni magát, de nem óhajt nagy batárt, 6,7 millióért juthat cikkünk főszereplőjéhez.