Mindig is izgatott, milyen lehet vezetni egy olyan autót, amelynek gyári átlagfogyasztási rubrikájában mindössze 3,3 liter szerepel. A Smart-prospektusokban külön hangsúlyozzák, hogy 1000 kilométert is megtehetünk egyetlen tankolással, lássuk!

Autópályára azért ne merészkedjünk

Kezdjük rögtön azzal, hogy behatároljuk a dízel Smart „életterét”: autópálya kizárva! Végsebessége 135 km/óra, ebből már érződik, hogy a 130-as tempót nem tudjuk huzamosabb ideig tartani. Erős oldalszélben vagy kamionok mellett elhaladva az autó jószerivel magatehetetlenül bóklászik a sávok között, s ilyenkor biztos kezekkel kell markolni a volánt! Az országúti sebességet (80-90 km/h) viszont egészen szépen tartja a picurka gázolajos, s városban mozog igazán otthonosan. Az ötfokozatú robotváltóhoz kérhetünk automata üzemmódot is (a Passionnál széria) – ez annyit tesz, hogy nem szükséges a váltókar előre-hátra tologatásával kapcsolni a fokozatokat, megteszi helyettünk az elektronika.

Hiába csak egy 2,7 méteres hosszúságú autót vezetünk, szervokormány nélkül (114 000 Ft) körülményes a parkolás, nehézkes a kormány tekergetése. A megállás sem az igazi, a fékpedált olyan erővel kell taposni, hogy belesajdul az ember vádlija. Nem olcsó mulatság a Smart, a tesztautó például hajszállal meghaladta a 3,9 millió forintot, de lássuk végre a fogyasztást! Klíma nélkül használva 5,75 l/100kilométeres átlagot produkált a 0,8 literes cdi, nyáron légkondival +1 litert még nyugodtan rátehetünk – most már nekem is inkább sírni támad kedvem: még hogy 3,3 liter!