A kompakt egyterűért elkért 5,5 millió forintos vételár nem kevés, hiszen e szegmens alapmodelljei már 4 millió környékén megkaphatók. Csakhogy amiről most szó lesz, az nem egyszerű egyterű, hanem egy, a ma elvárható tartozékokkal, 5+2 üléssel ellátott autó, nem mellékesen egy korszerű, a Fiat-csoporttól érkezett 2,2 literes, 150 lóerős (az Alfákban JTS fedőnéven 185 lóerőt leadó) közvetlen befecskendezéses benzinmotorral felvértezve. Egészen pontosan az Opel Zafira B 2.2 direct.
Sokért
Így már mindjárt érthető a viszonylag magas ár. Ráadásul csak abszolút értékben drága az Astra buszváltozata, az ellenfelek 10 százalékon belüli áreltéréssel kínálják hasonló tudású buszlimuzinjaikat. Az olcsóbbak többnyire motorikusan gyengébbek (Ford Focus C-Max Ghia 2.0 145 LE 5,449 milló Ft, Renault Scénic II Dynamic 2.0 136 LE 5,31 millió Ft, Toyota Corolla Verso 1.8 Terra 129 LE 5,195 millió Ft), míg a drágábbak (Honda FR-V 2.0 150 LE 6,033 millió Ft, Mazda5 2.0 GTA 145 LE 7,4 millió Ft, Mercedes-Benz B 200 136 LE 7,4 millió Ft, Seat Toledo 2.0 FSI 150 LE Stylance 5,572 millió Ft, Volkswagen Touran Trendline 2.0 FSI 150 LE 6,174 millió Ft) esetében a gazdagabb felszereltség, a presztízs, avagy egyszerűen a márka stratégiája indokolja a felárat. A Zafira 2.2 direct egy gyors, felületes összehasonlítás során tehát megéri az árát. Még akkor is, ha valódi tömegmodell. Nem, nem kell rosszra gondolni, a tömeg szó mögöttes jelentéstartalma pozitív kicsengésű, mivel tervezői láthatóan igyekeztek mindazt figyelembe venni, ami a szegmens lehető legtöbb potenciális vevőjét érdekli. Azaz mindaddig javítani a formát, a felszereltséget és a minőséget, amíg az nem drágítja meg nagyon a végterméket.
Fejlődött
A Zafira B mindazonáltal rengeteget változott elődjéhez képest. Külsőleg teljesen megújult, lényegében az új Astra, a „H” kombijának vonalait örökölte, összhatásában azonban mackósabb annál. A belső tér ugyancsak astrás, de nem pontosan az, különösen a középkonzolra telepített váltókulissza miatt. Ízléses és sallangmentes mindaz, ami az ember látóterében helyezkedik el, a minőség látványra és tapintásra egyaránt jónak ítélhető. A fontos műanyagok habosítottak, az illesztések rendben vannak. A vezető munkaterülete ergonomikus, a volán, a váltó és a kezelőszervek egyaránt könnyen elérhetők, már csak azért is, mert a kormány négy, míg az üléslap hat irányban mozgatható (a lap dőlésszöge is változtatható). Egyes funkciók kezelése ellenben betanulási időt igényel. A kormányoszlop bajuszkapcsolói az aktuális
Vectra óta alig mozognak, csak billennek, aminek okán egy pesti sávváltás (visszapillantás, index ki, majd hosszú másodpercekig türelmes várakozás) igen finom ujjmozdulatot igényel ahhoz, hogy véletlenül se kapcsolódjon be az ellenoldali irányjelző. Ez azonban a kisebb baj. A nagyobb a fedélzeti számítógépet, a hűtés-fűtés-szellőzést, valamint az audioberendezést magában foglaló központi irányítópanellel van. A menürendszere ugyan sokadszorra értelmezhetővé válik, de akár a klíma állításakor, akár egy új rádióadó keresésekor, akár a számítógép adatainak lekérdezésekor oda kell figyelni, holott igazából az útra illene…
Nőtt
A dimenziókat illetően viszont nem estek át a ló túloldalára az opelosok. A Zafira B hosszúsága (4467 mm) és szélessége (1776 mm) egy kompakt kombiéhoz mérhető, csupán magassága (1637 mm) és tengelytávja (2703 mm) súrolja a kis áruszállítók hasonló paramétereit. Dacára annak, hogy az A-szériához képest csupán a hosszban fedezhető fel lényegi, 12 centiméteres plusz az újdonság javára, a kompakt egyterűek mezőnyének egyik legnagyobb versenyzője lett az új Zafira. A poggyásztér térfogata öt üléssel 645 liter (az elődhez képest 45 liter a növekmény), csak az első üléssort meghagyva pedig összesen 1820 literesre bővíthető az egész. Sőt, felárért az anyósülés támlája előredönthető, aminek köszönhetően akár 2,71 m-es rakhossz is elérhető. A Zafira B fő attrakciója természetesen a variálhatóság. Megmaradt a jól bevált Flex7, azaz a “Rugalmas7” rendszer, ami úgy teszi lehetővé az egyszemélyestől hétszemélyesig alakítható utastér átrendezését, hogy egyetlen berendezési tárgyat sem kell eltávolítani a járműből. A leghátsó két ülés egyszerűen besüllyed az elődnél 4 centivel alacsonyabbra tervezett padlóba, a középső támlái külön-külön dönthetők, a lapja pedig – egyben – sínen gördíthető.
2+2+2
Az utastér a valóságban négy személynek és több hétre elég úti holmijuknak elsőrangú, míg hatnak csomag nélkül jó. Amennyiben öten avagy heten foglalnak helyet az autóban, a hagyományos személyautókban hátsónak, a Zafirában középsőnek számító pad középrészére bezsúfolt utas előbb-utóbb biztosan lázadni kezd. Fura, de mivel a csomagtér padlójából szinte szó szerint elővarázsolható plusz két üléssel kapcsolatban sem marketinges túlzás komfortról beszélni, a Zafira tényleg jobb hatnak, mint ötnek. Igaz, csak akkor, ha az utazóközönség a 2+2+2 ülésfelosztást választja. A középső széksorral ugyanis addig lehet játszani, míg egy átlagos növésű hattagú felnőtt banda minden tagja meg nem találja a számára megfelelő ülőpozíciót. Így senkinek sem kell kuporognia, no és a csomagtéri utasok is elegánsan szállhatnak ki és be.
Meglepetés
A Zafira 2.2 direct elindulás után is okoz meglepetést. A konstruktőröknek köszönhetően kellemeset: motorja csendes és egyenletes karakterisztikájú, a főtengely 1500-6000 percenkénti fordulatszám-tartományán belül viszonylag kevés váltásos haladást tesz lehetővé, amolyan kimért stílusban. Ám a középkonzol felső részében megbúvó „Sport” feliratú kapcsoló megnyomásával egy csapásra kihozható a béketűréséből a családi mindenes. A szolid autó a sport program aktiválásával olyannyira megváltozik, mint egy bika, amelynek vörös leplet mutatnak. A gomb által módosított járműirányító program spontánabb gázreakciókat engedélyez és keményebbé teszi a lengéscsillapítókat, aminek hatására egyik pillanatról a másikra padlógázos gyorsításokon és sodrós kanyarvételeken kapja magát a sofőr. A felfüggesztések elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros rendszerűek, s „normál” módban is jól tapasztják az úthoz a magas tömegközéppontú behemótot, amely az oldalszélre sem nagyon érzékeny. Amennyiben kapcsolási útja egy parányit rövidebb, a mozgatásához szükséges erő pedig valamelyest csekélyebb lenne, a váltó a hibátlanhoz közelítene. Megvezetése pontos, a hat fokozat elosztása jól illik a pörgős, közepesen erős és ugyancsak közepesen nyomatékos benzines aggregáthoz. A fékkel és a kormányzással szintén minden rendben, utóbbival kapcsolatban egyedül a nagy fordulási helyigény kifogásolható.
Felemás
