A Sedan ára 4 096 000 forinttól indul, nem kevés pénz, annyi szent, de ezért az összegért nem 1,4-es, hanem 1,6-os benzinest kapunk. A négyajtós 100 ezer forinttal kerül többe, mint a normál Astra, vagyis 2,5%-kal kóstál többet. Na de mi a helyzet a csomagtérrel? Az ötajtósénál 30,6%-kal, míg a háromajtósénál 44%-kal nyújt öblösebb rakteret a limuzin. A poggyásztér mérete alaphelyzetben akkora, mint a kombié (490 l), aminél viszont 80 ezer forinttal olcsóbb.
Tágas utas- és poggyásztér, macerás fedélnyitás
Az utastér kifejezetten tágas, hátul is kényelmesen utazhatnak felnőttek. Ez nem is csoda, hiszen a tengelytáv (2703 mm) a Caravánéval egyezik meg, azaz 89 mm-rel hosszabb, mint a három- vagy ötajtós esetében. Egyetlen eltérés, hogy a műszerfal közepére helyezték a csomagtér nyitógombját. Az elektromos kapcsoló igényes megoldás, sokkal jobb, mintha a vezetőülés mellett, baloldalt a padlóba süllyesztettek volna egy kallantyút. Az utas is könnyedén eléri a kapcsolót – az már más tészta, hogy kintről csak lábujjhegyen ágaskodva tudjuk „megpöckölni” a gombot, hiába hagytuk lehúzva az ablakot. Van még egy lehetőségünk a távirányító révén, bár ennek használata nem adja magát, ugyanis hiába nyitjuk ki autónkat, a hátsó ettől még zárva marad. Megoldás: körülbelül 4-5 másodpercig folyamatosan nyomva kell tartani a távirányító gombját. Kissé esetlen, amikor teli szatyrokkal a kezünkben odalépünk autónkhoz, elő a távirányító, egy nyomás, ajtók nyitva, majd jön az a kínos 5 másodperc, ami alatt folyamatosan villognak a lámpák és a fedél egyszer csak felemelkedik 1 centit. Bizony, nem többet! Havas, esős időben kifejezetten kellemetlen benyúlni a lökhárító és a fedél közötti résbe. Ha egyszer már kinyitottuk, akkor nagy és sík falakkal határolt hely áll rendelkezésünkre a pakoláshoz, természetesen támladöntéssel tovább növelhetjük a rakteret. A lecsukás is piszkos munka, mivel nincs belső mélyedés, ezért kívülről rátenyerelve kell lecsapni – nem a legelegánsabb, de működik.
Stabil futómű, jó fogyasztás, rövid váltóáttételek
A Sedan az Astra família legalacsonyabb tagja (1458 mm), ami az eltalált futóművel együtt szavatolja, hogy menet közben nem tapasztalunk „ringatózási hajlamot”. A négyajtós nem érzékeny oldalszélre, a 15 colos kerekek a ballonos abroncsokkal pedig ideálisak a hazai úthálózathoz – nem vezetik meg a nyomvályúk, és az úthibákon, fekvőrendőrökön is magabiztosan kellhetünk át. A manuális váltó kapcsolási pontossága megfelelő, azonban az 1,6-os motor érdemelt volna egy hatodik fokozatot, autópályán már tolakodó a motorzaj a rövid áttételezésű váltó miatt. 115 lóerővel gazdálkodhatunk, ami az esetek döntő többségében elegendő. Menet közben megértjük, hogy jobban jártunk a kétségtelenül drágább, viszont erősebb aggregáttal, mintha a kisebb, 90 lovast illesztették volna az Sedanhoz – négy fővel és jókora adag holmival sem szeved az autó.
Ha már az elején forintokat, százalékokat számolgattunk, nem mehetünk el szó nélkül a fogyasztás mellett sem. A téli körülményeket és a városi araszolásokat figyelembe véve elfogadható a 7,4 literes átlag. Aki mégis sokallja a fogyasztást, netán zavarja, hogy csak ötgangos a váltó, az válassza az 1,3-as dízelt (90 LE), melyhez hatfokozatú váltó jár, a gázolajos felára pedig egészen „emészthető”, 277 ezer forint.
