Az ember egy idő után immunissá válik a hangzatos reklámszövegekre. Megtanulja a füle mellett elengedni, vagy olvasás közben egyszerűen átugrani a marketinges dicshimnuszokat. Így aztán hiába is sulykolja a Nissan, hogy a Qashqai radikálisan újszerű koncepció, melyet egyetlen kategóriába sem lehet besorolni. Ugyan már! A Qashqai voltaképpen nem más, mint a személyautóknál szabadidő-autósabb, a szabadidő-autóknál viszont személyautósabb járgány. Pofonegyszerű, nemde?! Szerintem a „telekjárókhoz” áll közelebb, tervezői azonban az összes felesleges sallangtól megszabadították.
Ideális méret
Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban? A sűrű városi forgalomban sem érezni böszmének, szűk helyen is jól manőverezhető a kocsi. Hossza és magassága ugyanis alig 10-15 centivel nagyobb egy átlagos kompakt autóénál, a 10,6 méteres fordulókör pedig nemhogy a hobbiterepjárók között, de még a Golf-kategóriában is kedvezőnek számít. Ugyanakkor a műanyag karosszériaelemek egyrészt robusztusságot sugallnak, másrészt védik a fényezést a parkoláskor, apróbb koccanásoknál gyakorta előforduló karcolásoktól.
A magas üléspozíciónak köszönhetően kényelmes a ki- és beszállás, a vezetőt pedig magabiztos érzéssel töltheti el, hogy remekül rálát a forgalomra. Azért a tolatóradar, esetleg kamera elkel, mivel a vaskos C-oszlop és a szűk hátsó szélvédő miatt hátrafelé korlátozott a kilátás. 200 milliméteres szabadmagasságával a Nissan nem ismer legyőzhetetlen akadályt a nagyvárosi dzsungelben! Simán lépi át a legkövérebb fekvőrendőröket is, a sérülés legcsekélyebb kockázata nélkül mászik fel a magas járdaszegélyekre, de a bakhátas földutak sem hozzák zavarba. A vevő – igényeinek megfelelően – szimpla elsőkerékhajtással, vagy kapcsolható összkerékhajtással rendelheti autóját. Utóbbi kizárólag a 2,0 literes motorokhoz társítható. A választható 2WD hajtásképlet kíméli a pénztárcát, hiszen egyaránt mérsékli a vételárat és a fogyasztást.
Menetkész
A Nissan hazai képviselete legnagyobb örömünkre alapmotorral biztosította tesztautóját! Esetünkben ez 1598 cm3-es, 115 lóerős benzinest jelent. Mivel a Qashqai hozzávetőleg egy mázsával nehezebb, mint a hasonló motorizáltságú Ford Focus, Renault Mégane és Volkswagen Golf, meg aztán a légellenállása is nagyobb, valamivel tompább menetteljesítményekre számíthatunk. Mégsem kimondottan lomha a kocsi: ha jó alaposan megtornáztatjuk a négyhengerest, s rendszeresen használjuk az ötfokozatú sebességváltót, biztosítható a kellő dinamika.
Ilyenkor könnyedén lépést tart a forgalommal, jó ritmusban vezethető a kocsi. A váltókar megvezetése pontos, de a zsírúj autóban kissé karcosan járt, remélhetőleg idővel összekopik a szerkezet. Főleg előzés és kaptató előtt ajánlatos visszakapcsolni, mert 3000-es fordulattól élénkebben húz a motor. Szerencsére a hangja csak később, a piros mező környékén válik tolakodóvá. Így autópályán a 140 km/óra kényelmes utazósebességnek számít, de az sem izzasztja meg, ha tartósan 160-as tempót diktál a sofőr. 65 literes üzemanyagtankjával pedig jó messzire juthatunk, a Budapest–München távon meg sem kell állni tankolni – a 8,4 literes tesztfogyasztással számolva 770 kilométer a hatótávolság.
Komfortos autó a Qashqai, az elöl MacPherson, hátul több lengőkaros futómű ügyesen rugózza ki az úthibákat, csak dolgozhatna valamivel csendesebben. Sodrósan vett kanyarokban stabilan, átlagos karosszériadőléssel fordul az autó. Amennyiben tovább nyomjuk a gázpedált, az orra finoman kezdi elhagyni az ívet, viselkedése biztonságosan alulkormányzott. A fékekre is nyugodtan rábízhatjuk magunkat, erejük érzéssel adagolható, a lassulás pedig határozott.
Mindent bele
A sötét színvilág miatt az utastérben komor hangulat uralkodik, ezt a formatervezők sem tudták maradéktalanul feloldani. Már a Visia alapmodell felszereltsége is nagyvonalú, a tesztkocsit pedig szinte minden földi jóval (kulcs nélküli nyitás és indítás, kétzónás légkondi, navigációs rendszer, tolatókamera, hatlemezes CD-váltó, sebességtartó automatika, hangvezérlés) elhalmozták. Ennek ellenére a kezelés egyszerű és logikus.
Elöl szellős, hátul viszont csupán átlagos a helykínálat, nagyjából 175-180 centis utasok férnek el egymás mögött. A variálhatóságról sajnos megfeledkeztek a mérnökök: a második üléssort nem lehet sínen csúsztatni, és a támla dőlése sem állítható, pedig hosszabb távon kényelmetlenül meredek szögben áll. Ennek megfelelően a 410 literes csomagtartó is csupán az osztottan dönthető üléstámlák segítségével bővíthető. A rakodónyílás tágas, akárcsak a befogadóképesség, de a padló nem sík. Bosszantóbb azonban, hogy az ötödik ajtó nem nyílik elég magasra – be is vertem a kobakom….
Ám igazság szerint nem emiatt fáj a fejem. A Qashqai 4 577 000 forintos indulóára az alsó-középkategóriában picit soknak, a szabadidő-autók táborában viszont kimondottan jutányosnak számít. Talán mégsem olyan egyszerű besorolni ezt a Nissant…
