Miközben jókora utazóbőröndömet a kombi C-osztály felé vonszolom, alaposan szemügyre veszem a kocsit. Jóvágású autó, annyi szent (főleg az AMG sportcsomaggal felszerelt, fiatalos Avantgarde verzió), a fehér fényezés pedig szemtelenül jól áll neki. A csomagtérajtó esése meredekebb a korábbinál, ami a térkihasználás előnyére válik, ennek ellenére nincs málhás jellege a Mercinek.
Nagy és praktikus csomagtartó
Megnyomok egy gombot az elektronikus kulcson, s az ötödik ajtó szép komótosan a magasba lendül – a motoros mozgatásért 111 600 forintot kérnek a Mercedesnél. Mögötte tágas, igényesen kárpitozott és jó alakú csomagtér tárul fel. Mivel a küszöb alacsonyan húzódik, a rakodónyílás pedig széles, könnyedén bedobom a súlyos koffert. Az értékeket egyszerűen használható, esztétikus takaróroló rejti el a kíváncsi tekintetek elől, házából ráadásul térelválasztó háló is kihúzható a csomagtartó és az utastér közé. A bővítés azonban csak a hátsó üléseknél végezhető el. Ezzel a befogadóképesség 485 literről egészen másfél köbméterre ugrik, a raktérpadló pedig szinte teljesen sík marad. Akár egy nagyméretű, 72 palack tárolására alkalmas borhűtő is elszállítható a kombi Mercedesszel.
Szériafelszerelés a 12 voltos csatlakozóaljzat, a szatyorkampó és a kabátakasztó, de az opciós Easy-Pack készletnek (67 200 Ft) nem csak a hétköznapi bevásárlások alkalmával vehetjük hasznát. Ez padlósínre csíptethető gyűrűkkel, teleszkópos rúddal és rugalmas szalaggal segíti a törékeny, vagy ide-oda guruló tárgyak biztonságos rögzítését. Nem értem viszont, hogy a szalagot miért csak hosszában lehet kifeszíteni – csupán tíz centi hiányzik, hogy keresztben is átérjen.
Inkább kézi váltóval ajánlanám
A 2148 cm3-es dízelt számos ponton továbbfejlesztették a mérnökök, többek között új turbót és töltőlevegő-hűtőt illesztettek hozzá. Teljesítménye 150-ről 170 lóerőre emelkedett, forgatónyomatéka pedig 60 Nm-rel, 400-ra nőtt. A motorhoz hatfokozatú manuális, vagy ötgangos automatikus sebességváltó (594 000 Ft) kapcsolódhat – tesztautónkat utóbbival látták el.
Hidegindításkor és padlógázos gyorsításnál lehetne valamivel csendesebb a négyhengeres. Nem kimondottan nyers, s nem is tolakodó a hangja, de ennél valamivel kifinomultabb járáskultúrát várnék egy Mercedestől. Egyenletes sebességgel haladva, részterhelésnél már lágyan duruzsol a motor, a hosszú távú utazásokhoz ideális partner. Annál is inkább, mert a teljes fordulatszám-tartományban derekasan húz, s lendületesen viszi az autót. Nyomatékosságának köszönhetően akkor sem érezni lomhának, ha kihasználjuk az 530 kilogrammos terhelhetőséget. Nagy sebességről is erőteljesen gyorsít a kocsi, autópályán pedig kényelmesen tartható a 170 körüli tempó.
Azt viszont vegyük figyelembe, hogy a váltó késve hajtja végre elképzeléseinket – a gázpedál (határozott) lenyomása után eltelik némi idő, mire visszakapcsol. Sportprogramban és kézi üzemmódban is hasonló a helyzet, előbbi inkább csak a kapcsolási pontokat tolja ki. Holott azok amúgy sem túlzottan koraiak: városi araszolásnál, vagy nyugodt vezetési stílus mellett 1800-2000-nél hamarabb is felkapcsolhatna a szerkezet. Ilyen módon a tesztfogyasztás (8,9 l/100 km) akár kedvezőbben is alakulhatott volna. Sportfutóművel sem kényelmetlen, a 15 milliméteres ültetés ellenére a közepes úthibákon még szépen átlép a Mercedes, csak a nagyobbaktól származó ütések jutnak el az utasokig. Összességében kellemes a C-osztály vezetése, a kormányzás pontos és érzékletes, a kanyarokban stabilan fordul az autó, s a fékerő is jól adagolható.
A dízeles kínálatból valószínűleg éppen a tesztben szereplő, 170 lovas 220 CDI lesz a legnépszerűbb választás, ezzel a motorral 9 567 000 forint a C-osztály indulóára. Ugyanez a motor C 200 CDI jelzéssel, gyengébb változatban (136 LE/270 Nm) is elérhető. Noha 579 ezer forintot spórolhatunk a vételáron, cserében harmatosabb menetteljesítményekre lehet számítani. A legjobban persze a V6-os 320 CDI (224 LE/510 Nm) illene az autóhoz, de azért már 11,5 milliónál is többet kell letenni az asztalra.
