Kevesen kapták fel a fejüket a szolid, de ugyanakkor ízlésesen elegáns külsejű Sonata láttán. Pedig igen nagy autó, metálfekete fényezésű, 17 colos könnyűfém felniken gurult és króm díszítőelemekkel is ellátták, mégsem vívott ki elismerő pillantásokat. Valahogy fel sem tűnt az embereknek ez a közel ötméteres limuzin. Mintha láthatatlan lett volna! Ugyanakkor ez egyben az egyik nagy erénye is a Sonatának, feltűnésmentes és szinte minden ízlésvilágnak megfelel. Semmi extravagancia, kockázatos designbravúr sincs az autón, egészen egyszerűen „csak” egy korrekt minőségű, letisztult vonalvezetésű limuzinról van szó. Ennyi és nem több.
Nagyságos úr
Térkínálatát tekintve hihetetlen belső paraméterekkel bír a Sonata, a 2,73 méteres tengelytávolságnak köszönhetően óriási lábtér áll mindkét sor utasainak rendelkezésére: egy 190 centiméteres sofőr mögé beülve akár keresztbe tett lábakkal is pöffeszkedhetünk. A fejtérre sem panaszkodhatunk, az autó belső szélessége pedig lehetővé teszi, hogy a második sorban akár hárman is kényelmesen elhelyezkedjenek. Középen csupán a vastag „kardánalagút” lehet zavaró. Az elöl helyet foglalók hasonló térbőséggel számolhatnak, az igényes bőrkárpitozású, elektromosan állítható üléseket pedig igen könnyű beállítani. Egyedül az bosszantó, hogy túl magas a sofőri „pulpitus”, a limuzin kialakítás ellenére olyan, mintha egy kompakt egyterűben trónolnánk.
A Sonata vezetése kellemes, a 140 lóerős dízelmotor átlagos vehemenciával mozgatja a testes kasztnit. A 305 Nm-es maximális nyomaték már 1800-as percenkénti fordulatszámtól rendelkezésünkre áll, a turbólyuk nem számottevő, ugrásszerű meglódulástól nem kell tartani. Az autó kiemelkedően halk, benzineseket megszégyenítő csendességgel róhatjuk az utakat, még autópálya-tempónál sem jelentkezik tolakodó motorzaj. Dízeles morgásnak semmi nyoma az utastérben, köszönhető ez az igényes hangszigetelésnek és a jól áttételezett hatfokozatú váltónak. A pontosan kapcsolható váltóval a 2,0 literes CRDi motor hatodik fokozatban, 130 km/óránál alig 2400-at forog, ami a barátságos fogyasztásra nézve is garancia. A teszt során négy fővel és rengeteg csomaggal a fedélzeten, állandó klímahasználat mellett sikerült 7,0 literes átlagot elérni, ami a Sonata méretének és súlyának függvényében kifejezetten jó értéknek számít. A 70 literes tank alapján ez közel 1000 kilométeres elméleti hatótávolságot jelent!
Vezetési élményről azonban már csak a kissé nyúlós kormányzás miatt sem beszélhetünk, ütközéstől ütközésig 3,28-at fordul a kormánykerék. Szűk helyre való beparkoláskor sokat kell bíbelődni a kormánnyal. Hasznos tétel a tolatóradar, melynek segítségével a méretes kocsitest ellenére is ki tudjuk centizni a mögöttünk álló autót, vagy éppen a garázsfalat. A futóművet egyértelműen a hosszú távú utazásokra kalibrálták, kényelmesen rugózza ki az útegyenetlenségeket, ha pedig netán elszámítanánk egy-egy kanyar be- vagy kimeneteli sebességét, akkor az ESP siet segítségünkre. Az elektronikus menetstabilizáló meglepően sokáig passzív állapotban marad, érezhetően engedi az autót erősen sodródni, s csak az utolsó előtti pillanatban avatkozik be. Nem érdemes tehát tempósan kanyarogni, egyszerűen más a Sonata karaktere, és a vevők sem vágynak arra, hogy a szerpentinek királyai lehessenek.
Számoljunk csak!
Adott tehát egy középkategóriás limuzin, 140 lóerős dízelmotorral, amit ráadásul részecskeszűrővel is elláttak. Felszereltsége már az alapmodell esetében is bőséges, széria a hat légzsák, a 16 colos kerekek, az ABS, az EBD, az aktív fejtámlák, a ködfényszóró, a légkondicionáló és a kormányról vezérelhető, MP3-kompatibilis, CD-s hifirendszer – mindez kifejezetten versenyképes áron, 6 242 000 forintért. Ha jobban körülnézünk a hazai piacon slágernek számító modellek között, elmondható, hogy ilyen teljesítményű dízelmotorral és hasonló felszereltséggel minimum félmillió forinttal többet kérnek el egy-egy modellért. Ha pedig a prémiummárkák favoritjaival vetjük össze a Sonatát, hamar rájövünk, hogy akár milliókat is megspórolhatunk!
