Be kell vallanom, kedvelem a Hyundai autóit, de a Matrix esetében határozottan az az érzésem, hogy a modellfrissítés után nemhogy tetszetősebbé vált volna a típus, hanem még inkább idejétmúlt köntöst kapott. Ha tesztautónkon nem „új rendszám” lett volna, akár egy hároméves modellnek is nézhetnénk. Az előd szögletes orrkiképzését gömbölyded frontrész váltotta fel, a tágra nyílt szemekre hajazó fényszórók és a csíkszerű hűtőrács nincs igazán összhangban a karosszéria hátsó traktusával, a sziluett pedig továbbra is egy nagy buborékra emlékeztet. Pedig a Matrixnak jó néhány értékes tulajdonsága van.
Sokkal nagyobb, mint gondolnánk
A 4025 mm-es hosszúság ne tévesszen meg senkit, a modell nem egy nagyra hízott kisautó, hanem egy tágas miniegyterű. Már a vezetőülésben helyet foglalva valódi körpanoráma fogad, a térérzet valóban elsőrangú, s ebben a középre helyezett műszerfalnak is szerepe van.
A magas üléspozíció kellemes biztonságérzettel párosul. Az első ülésen az ülőlap elejét és hátulját külön emelhetjük, ezzel szemben kissé csalódást keltő, hogy a kormánynak a mélysége nem, csupán a magassága állítható. A hátsó sor az autó méretét meghazudtolóan tágas, minden irányban. 190 cm-es magasságommal is kényelmesen befértem a magamra beállított első ülés mögé, s ha kell, akár három átlagos termetű felnőttnek is elegendő szélességet biztosít az autó. A hátsó sor több fokozatban állítható háttámlával rendelkező ülései 2/3 arányban dönthetők előre, de akár sínen csúsztatgatva is variálhatjuk a csomagtér és a lábtér méretét. Bár sík rakteret nem kapunk, s az üléseket nem lehet teljesen kivenni vagy padlóba süllyeszteni, az alapból 354 literes csomagtér
1,3 m3-es raktérré alakulhat. Az alacsony rakodóperem és a nagy ajtónyílás miatt a kerékpártól kezdve a nagyobb fűnyíróig minden befér a Matrixba, s a csomagokat fülekkel is rögzíthetjük. Az pedig már tényleg hab a tortán, hogy az ülések alatt három zárható mélyedést alakítottak ki a ritkán használt holmiknak.
A tárolóhelyeket tekintve egyébként is kiválóan áll az autó, a méretes ajtózsebeken túl a kormány alatt egy-egy érme- és térképtartót, míg az utasülésnél pohártartót és kihúzható rekeszt találunk. Sajnos az első sorban nincs könyöktámasz, de hátulra legalább került, s abban is elhelyezhetünk egy-két apróságot. Mivel a sebességváltó karját magasan, a középkonzol tövében helyezték el, nagyszerű, hogy szabad átjárás van az első és hátsó üléssorok között.
Azonos lökettérfogat, több henger
Míg az elődben háromhengeres, 1,5 literes dízel kelepelt, az új modellben már négy dugattyú dolgozik, ugyanekkora lökettérfogaton. A teljesítmény jelentősen, 82 lóerőről 110-re emelkedett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közös nyomócsöves motor dinamikusan is tudja mozgatni a Matrixot, de csak akkor, ha a fordulatszámot 2000 felett tartjuk. Ez alatt ugyanis igen vérszegény a motor, s ha alacsonyan kapcsolunk fel, a turbólyuk egyszerűen felemészti a lendületet. Az erőforrás hangszigetelését komolyan vették, halkan, tolakodó morajlás nélkül dolgozik a CRDi. Csupán autópályán jönne jól egy hatodik fokozat, az tovább csökkenthetné a zajszintet és az általunk mért szerény, 6,5 literes átlagfogyasztást. A Matrix vezetése tulajdonképpen semmilyen meglepetést nem tartogat, a futóműben viszont kellemesen csalódtam. Mivel családi autóról van szó, a lágy csillapítás sokszor előny: a gödröket és útegyenetlenséget magabiztosan lépi át, s komfortos rugózást biztosít maximális terhelés mellett is (550 kg).
A Matrix 1.5 CRDi csupán egyetlen, Style felszereltségi szinten kapható, a manuális légkondicionálót, az elektromos tükröket, a sötétített hátsó ablakokat, a központi zárat és két légzsákot magában foglaló alapfelszereltséggel 3 599 000 Ft-ért. Bár a kinézetével kapcsolatban a fenntartásaim a tesztprogram végére sem hagytak alább, azt meg kell hagyni, ez egy nagyon barátságos összeg egy igen tágas, családi, dízel egyterűért.