Próbálták óvatosan kezelni a Civic frissítését, de a legérzékenyebb ponton nyúltak az autóhoz

Tetszetős formatervek gyakran születnek az autóiparban, de ritka az olyan látványosan merész, a korát megelőző design, amilyen a Honda Civicé. Szerintem legutóbb az első generációs Ford Focus volt ennyire meghökkentő az 1998-as bemutatkozása idején. A dolog egyedüli szépséghibája, hogy az eredetit szinte képtelenség felülmúlni: ahogy az első Focus leváltásakor a Fordnak, úgy most a Civic ráncfelvarrásakor a Hondának sem sikerült.

Mélységesen átérzem a formatervezők kínkeserves tanácstalanságát, s szinte magam előtt látom, ahogy kínjukban bajuszt rajzoltak az autónak, akárcsak az énekórán unatkozó diák a tankönyvébe mondjuk Bartók Bélának. Így azonban pont az egyéniségétől és az egyediségétől, a szamurájkardszerű fényszórókat összekovácsoló, egybefüggő plexi orrtakarótól fosztották meg a kocsit. Persze annak lehet, hogy bejön, aki eddig túlzottan futurisztikusnak találta a formát. Ezenkívül csiszoltak kicsit a könnyűfém keréktárcsák stílusán, hátul pedig annyi történt, hogy áttetsző burát kapott az index, s megnyújtották a tolatólámpákat, így optikailag szélesebbnek látszik az autó.

A vezetési környezet felettébb látványos, az összeszerelési minőség és az ergonómia pedig példás

Ezentúl nem dráma a tolatás
Az űrhajó belsejében sem történtek egetrengető változások. Mivel több hölgyvásárló is panaszkodott, hogy a műszeregység körül elhelyezett gombok nyomkodása és tekergetése közben a körmük összekarcolja a plexibetétet, ezt a Type-R-től származó recés műanyag elemre cserélték. Alakítottak még valamit az ülések formázásán, bár szerintem azokkal eddig sem volt baj. Kifejezetten előnyös viszont, hogy ezentúl az összes három- és ötajtós Civichez szériatartozék a hátsó tolatóradar: a magas farrész, a vaskos C-oszlop és az osztott hátsó szélvédő miatt ugyanis nem éppen zavartalan a körkörös kilátás. Egyébként az utastér pont olyan jó, amilyen volt, kompakt autóhoz mérten tágas, nagyvonalúan felszerelt, praktikus és remekül variálható.

Szereti, ha alaposan megtornáztatják
Műszaki szempontból elsősorban az 1,4 literes motort érintette a frissítés. Az i-VTEC vezérlésnek köszönhetően teljesítménye 83-ról 100 lóerőre nőtt, legnagyobb forgatónyomatéka pedig 119 Nm-ről 127-re emelkedett, miközben az 5,9 l/100 km-es gyári átlagfogyasztás maradt a régiben. Opcióként a korábbi CVT fokozatmentes automata helyett a hatfokozatú, robotizált i-Shift váltó társítható hozzá.

Az osztott üléstámlák ledöntésével egyszerűen bővíthető a poggyásztér

Azt gondolhatnánk, hogy a Civic főként a fiatalokat szólítja meg, gyakran látni a volánjánál idősebb hölgyeket és urakat

A tesztautó 1,8-as, 140 lóerős motorja azonban változtatás nélkül szolgál tovább. Ami persze nem baj, mert lendületesen viszi az autót. Már amennyiben jó alaposan kihúzatjuk, a négyhengeres ugyanis 3000-3500 felett kezd megnyerően húzni. A Civicet pedig élmény sportosan vezetni: kormányzása közvetlen, s ahhoz képest, hogy elektromos rásegítésű, kellő mennyiségű információval szolgál. Pontosan irányítható és harciasan veti bele magát a kanyarokba a japán kompakt, ám az orra a vártnál picit hamarabb lecsúszik az ívről. Igaz, a rugózást leheletnyivel puhábbra vették a mérnökök, de a futómű továbbra is elég feszes, s a budapesti úthibákon legalább már kevésbé zötykölődik és pattog a kocsi. Kissé megosztja a vezető figyelmét, hogy három kijelzőről kapja az információt, a műszerek pedig éjszaka visszatükröződnek a szélvédőn.
Amúgy nyugodt stílusban közlekedve fel sem tűnik, hogy alacsony fordulaton nem nyomatékbajnok a motor, a Civic kényelmesen felveszi a forgalom ritmusát. Ha pedig hallgatunk a vezérlés által javasolt ideális sebességváltási pontokra (a zöld Eco-pöttyök továbbra is jelzik a vezetés gazdaságosságát), s gyorsításnál korán fel-, lassításkor pedig visszakapcsolgatunk, egész jó fogyasztást lehet produkálni. A váltókar precízen megvezetett, rövid utakon jár. 
A Hondánál bizony nem szemérmeskednek, és Golf-árban mérik a Civicet: az 1,4-es motorral felszerelt alapmodell 4 889 000 forinttól indul, a tesztelt 1,8 literes változatért pedig 610 ezerrel kérnek többet. Persze, ha valaki az űrbe vágyik…

TZZS