A japán Fuji Heavy Industries (FHI) vállalatcsoporthoz tartozó Subaru, mint az összkerék-hajtású személyautók legnagyobb gyártója, 1972-ben jelentkezett először ilyen jellegű kocsival, s azóta 7,5 milliónál is több “négykerekes” gépet értékesített világszerte. Jó hét esztendeje csipetnyi fűszerrel bolondították meg a receptet: feltálalták az emelt hasmagasságú Legacy Outbacket. Amíg nálunk csupán többcélú, szabadidős kombiként ismerik, addig a mindenevő amerikai piacra – őszintén szólva meglehetősen suta formájú – limuzin változatban is készült a személyautóknál terepjárósabb, a terepjáróknál meg személyautósabb átmeneti járgány. Időközben az Audi (Allroad quattro) és a Volvo (XC70 Cross Country) is rákapott a rekreációs autók ízére, az ötletgazda Subaru pedig nemrégiben teljes körű renoválást hajtott végre a típuson, hogy ismét sikerrel vehesse fel a versenyt a neves konkurenciával.

Formában van

Az Outback második nemzedéke hivatalosan ugyan lemondott a Legacy névről és faképnél hagyta a családot, ám a meghatározó stílusjegyeken, illetve a technikai arzenálon továbbra is testvériesen osztozkodik velük. Ez azért is figyelemre méltó, mert – a márka történelmében először – a vadonatúj Legacy limuzin és kombi párosa elnyerte a “2003-2004-es év autója” címet Japánban, továbbá az ausztrál ANCAP ütközésbiztonsági tesztjén (a mérések megegyeznek az Euro-NCAP által használt törésmodellekkel) ötcsillagos eredményt kapott az autó (az elérhető 37-ből 35,53 pontot szerzett), míg gyalogosbiztonságát három csillaggal jutalmazták. Az Outback koncepciója, így a kocsi jellege maradt a régiben, de méretei mindhárom dimenzióban megnőttek. Látványosabb azonban, hogy az egységes márkaarculatba illeszkedő új design sokkal merészebb, mint annak előtte: a “táskás szemű” fényszórók a legendás Imprezánál is fellelhetők, a tervezők szándéka szerint a krómkeretes hűtőmaszk pedig a Subaru repülőgépgyártó múltját idézi (a Boeing és a McDonnell Douglas számára az FHI ma is gyárt repülőgép-alkatrészeket). Határozott formák, a motorháztető erőt sugárzó, pengeéles metszései, lendületesen emelkedő öv- és karaktervonalak, tradicionális, keret nélküli oldalablakok, valamint dupla kipufogócső teszi még sportosabbá a kocsit, míg a magasított építésmódon kívül méretes ködfényszórók, hangsúlyos kerékjárati ívek, illetve az alapváltozat kettős fényezése, vagy az R jelzésű csúcsmodell fekete díszszegélye a terepjárós jelleget hangsúlyozzák.

Kifinomult elegancia

Illatos bőrt és csillogó krómot, aluhatású és fautánzatú díszítéseket már az előd is felvonultatott, belseje mégsem hatott igazán exkluzívnak. Ezúttal viszont gondosabban válogatták össze az anyagokat, továbbá a színek és a formák harmóniájára is kínosan ügyeltek a tervezők – érzésem szerint egyedül az ülésfűtés gombjai nem illenek az egyébiránt pazar képbe. Az Outback szinte minden igényt kielégítő kényelmi és biztonsági felszereltségén nem múlik a bent ülők felhőtlen jókedve, elöl például elektromos mozgatású, kényelmes bőrfotelek vannak. Csupán szőrszálhasogatás, hogy illene az összes ablaknak egyetlen gombnyomásra, automatán fel-le járnia, a terebélyes utasteret könnyebben átszellőztetné a klíma, ha hátulra is kerültek volna szellőzőrostélyok, a modern technika megszállottjai pedig a többzónás légkondicionálót, az esőérzékelős ablaktörlőt, esetleg a xenon fényszórókat hiányolhatják az extralistáról. Amúgy a vezetés izgalmát jó fogású Momo sportkormány, látványos elektrolumineszcens megvilágítású műszerek és cockpit-szerűen, enyhén a vezető felé forduló középkonzol

növeli, s a jól használható pakolórekeszek és pohártartók a praktikumot sem engedik háttérbe szorítani. Négy személy számára a helykínálat elöl-hátul fejedelmi, a második üléssor bakhátszerű középső részén meg amúgy is csak gyermek utazhat komfortosan. Az igényesen kárpitozott és már alaphelyzetben kellően tágas poggyásztér kényelmesen pakolható, s bővítésekor a csomagtérroló sincs útban, hiszen a padló alatt kialakítottak számára egy tárolót.

Mindenből a legjobb

Akár nyílsebes utazóautóként, akár vérpezsdítő sportkombiként kívánjuk használni a Subarut, a vadonatúj, háromliteres boxermotor mesterien helytáll. Előbbi esetben a selymes, nagy utazósebességnél is végtelenül csendes járását és minden helyzetben bőséges erőtartalékait értékelhetjük, utóbbinál pedig elegendő határozottan a “földbe taposni” a gázpedált, máris elszabadul a pokol… A Honda i-VTEC rendszeréhez hasonló változó szelepvezérlés és szelepkiemelés ugrásszerű teljesítménynövekedést eredményez magas fordulaton, így a másfél tonnánál is súlyosabb luxuscirkáló akár 8,5 másodperc alatt is százas tempóra sprintelhet. Ráadásképpen a 245 lóerős egység lelkesítő boxerhangja is beszáll a játékba. A vezetési élményt csak tovább fokozza, ha a Prodrive által fejlesztett (a Subaru rali-világbajnoki versenyautóit is ez a cég készíti fel) ötfokozatú, automatikus sebességváltó karját átlökjük a bal oldali kulisszába. Ekkor aktiválódik ugyanis a sportprogram, ami a végsőkig kitolja a kapcsolási pontokat. Amikor a váltóbottal először avatkozunk be, a számítógép átadja az irányítást, s ezután manuálisan vándorolhatunk a fokozatok között – az erőátviteli szerkezet ekkor a SportShift névhez méltón hagyja leszabályozásig forogni a motort. Az állandó összkerék-hajtásnak és a hátsó differenciálműnek köszönhetően a legélesebb kanyarokban is semlegesen fordul az Outback, feszes futóműve nem engedi erősen megdőlni a karosszériát, a kikapcsolható menetstabilizáló rendszer már-már a túlbiztosítottság érzését kelti. A kormányzás kissé indirekt, de legalább tiszta visszajelzéseket biztosít, s a fékek is a helyzet magaslatán állnak. A Subarunak akkor sem száll inába a bátorság, amikor letérünk a műútról, húszcentis szabadmagassága és fejlett négykerék-hajtása révén könnyed terepviszonyok között is magabiztosan boldogul. Persze, vonóhoroggal felszerelve az sem okozna fejtörést neki, ha a lószállítót felázott földúton kellene elvontatni a birtokra, vagy éppenséggel a jet-skivel megrakott utánfutót szeretnénk felvontatni a tópartról.

Árszerénység?

Szerényebb felszereltséggel és 2,5 literes, négyhengeres boxermotorral 9,8 millió forintért is szert tehetünk a Subaru Outbackre. Képességeit és szolgáltatásait tekintve a tesztben szereplő csúcsmodell partiban van vetélytársaival, vételára ugyanakkor alatta marad azokénak – persze, így sem csekély. Bátran ajánlható tehát mindenkinek, akik nem csinálnak presztízskérdést a márka ismertségéből, s nem kívánják világgá kürtölni, hogy van mit a tejbe aprítani.