Ha egy Subaru tulajdonosa tankoláskor a gázolajos pisztolyt veszi le, valószínűleg rémülten hadonászva rohan oda a kutas: “Ne tegye!” Pedig nem tévedés, mostantól előfordulhat, hogy dízelmotoros a japán autó, sőt minden valószínűség szerint egyre gyakrabban fordul majd elő. A hazai piacon – és nemcsak itt – ugyanis az gátolta az állandó összkerékhajtásuk és kiváló minőségük, megbízhatóságuk miatt becsült Subaruk nagyobb arányú elterjedését, hogy kizárólag benzinmotorral gyártották őket. Ennek azonban mostantól vége!
A többcélúság és a harmónia jegyében
Ezúttal három dízeles modellt mutattak be: a Legacy szedánt, ennek kombi változatát, valamint a kombi kissé megemelt, néhány apróságban eltérő Outback kivitelét. Közülük az utóbbi kettőt vezethettem Malaga hegyes-völgyes környékének autópályáin és kacskaringós országútjain. A két autó között szinte észrevehetetlen a különbség, a „lábujjhegyen álló” Outback ugyanolyan stabil, viszont ha gödrös, bakhátas az út, nagy előny az öt centivel nagyobb szabadmagasság.
Az autó legjellemzőbb vonása talán a harmónia. Ízléses, formai túlzásoktól mentes, praktikus karosszériája megfelelő férőhelyet kínál, de nem túl terebélyes – városban még elmegy, utazáshoz ideálisnak tűnik. Masszív, jól van megépítve, nem zörög semmi, és nem sziszeg a szél, noha keret nélküliek az oldalablakok. Így kellően kidomborodik, hogy csakugyan halk a motor, egészen kétharmad fordulatszámig szinte észre se venni, csak legfölül szűrődik be némi érces, bizsergető boxermuzsika. Nagyon alulra viszont ne menjünk: más közös nyomócsöves masinákhoz hasonlóan ez is hajlamos hirtelen lefulladni.
Csupán ötfokozatú a váltó, de így is jó
Kissé csalódás, hogy a kéttömegű lendkerékhez kapcsolódó váltóműnek csupán az áttételeit igazították a dízelhez, de megmaradtak az öt fokozatnál. Igaz, rugalmas a motor, és az is tény, hogy ötödikben, 150-nél csak 3000-et forog a főtengely, de – érezve az erőt – én minduntalan azon vettem észre magam, hogy felkapcsolnék hatodikba, s így voltak ezzel a menetpróbán részt vevő újságíró kollegáim is. A váltó egyébként simán, könnyen kapcsolható, egzakt megvezetéssel. Ígéret szerint a későbbiekben automatával is rendelhető lesz az autó.
A menettulajdonságok abszolút jónak értékelhetők: precíz és direkt az elektromos szervokormány, jó a fék, a rugózás pedig eltalált kompromisszum a kényelem és a stabilitás között. Összegezve megállapíthatjuk, hogy nem haszontalanul töltötték az időt a Subarunál: kiforrott benyomást keltő autójuk nagyon együtt van, alaposan feladja a leckét a konkurenseknek, és ezzel a dízelmotorral bizonyára megsokszorozza piaci részesedését. Már csak egy jó árat kell tálalni hozzá, de azzal eddig sem volt hiba. Aztán már csak lazán odainthetnek a subarusok az idegeskedő benzinkutasnak: “Nyugi, nem tévedés!”