„Úgy jó, ahogy van!” – ezzel a mondattal kezdődött tavaly augusztusi tesztünk az Alteáról. Ám, ha igaz e megállapítás (márpedig igaz!), akkor mit lehet még javítani rajta, pláne kétmillió forintért? Nos, az ellentmondás csupán látszólagos. Tág fogalom, hogy kinek mi a jó, és főként mi a legjobb. Amikor egy autógyár típust fejleszt, akkor optimumot keres, egy feltételezett vevőkör részére. Ennek eredménye például a Seat Altea, amelyik csakugyan eléggé jelentős mértékben megfelelhet a célcsoport valamennyi tagjának. Csakhogy akadnak vásárlók, akik még nagyobb teljesítményt, kissé agresszívebb küllemet, sportosabb futóművet szeretnének, s ezért szívesen feláldoznák jövedelmük, illetve az autó praktikumának egy részét. Akinek ilyen kell, annak ilyet kell eladni, s mivel egyetlen autógyártó sem szereti, ha maszek tuningcégek piszkálnak bele a kocsijukba, inkább maga a Seat hozta létre a megfelelő átalakító készletet.
Á la carte
Adva van tehát egy eleve nagyon pofás, fiatalos, „dögös” kompakt autó, 140 lóerős szuperdízellel, kétszázas csúcssebességgel. Nem rossz alap… Ehhez háromból rendelhet egy- vagy kétféle tuningopciót az ügyfél. Az első és a második egy-egy optikai, illetve futóműszett, a harmadik a kissé fura helyesírású AdRenaline Power-Box motorelektronika. Aki megelégszik a príma alapmotorral, kérheti az előbbiek valamelyikét, aki álcázott vadászgépet szeretne, az kizárólag a harmadikat, a teljességre törekvő autós meg nyilván valamilyen kombinációt választ. Négyszázezer forintnyi gyári extrát eleve tartalmazó tesztkocsink a maximumot képviselte, 18 colos kerekekkel, 225/40-es Pirelli tappancsokkal, leültetett futóművel, dupla kipufogóval, krómhatású tükörházzal, szürke hátsó lámpaburával, első-hátsó spoilerrel és „Sport” váltógombbal – az „Optikai csomag II” ára egyébként 1 197 000 forint. No meg persze benne volt a bűvös AdRenaline doboz, 233 ezerért. Szóval, felment egy picit az ára, de összetéveszthetetlen személyiség lett belőle, annyi szent!
Chiptuning
Mi is a chiptuning? Gyárilag úgy programozzák a befecskendezést és a turbónyomást felügyelő elektronikát, hogy bőséges tartalékok maradjanak olyan esetre, ha rossz minőségű gázolajat tankol, nem cserél időben olajat, vagy brutálisan használja kocsiját a tulajdonos. Az autója képességeit maradéktalanul kiaknázni kívánó, ugyanakkor a gépnek mindent megadó ügyfél esetében viszont nyugodtan lehet növelni a teljesítményt, még így sem csökken a megbízhatóság vagy az élettartam. Ezt szolgálja az elektronika paramétereinek módosítása, közismert nevén a chiptuning. Mivel gyárilag kikísérletezett, a márkaszervizben beépített megoldásról (konkréten: egy plusz vezérlőegységről) van szó, az autóra érvényes marad a garancia, ami nagy szó! A megváltozott parancsoknak engedelmeskedő motor teljesítménye 140-ről 166 lóerőre, nyomatéka 320-ról 380 newtonméterre nőtt. A hatás mellbe-, pontosabban hátbavágó: autónk úgy gyorsít, mintha csúzliból lőtték volna ki. Minden élethelyzetben azonnal, sőt mohón ugrik, a kipörgésgátló jelzőlámpájának villogása szerint még száraz aszfalton is a végsőkig igénybe véve a széles sportgumik tapadását. Ha jól kihasználjuk a hatfokozatú váltót és a sportfutóműben rejlő lehetőségeket, jóval nagyobb motorú és presztízsű kocsikat csúfolhatunk meg egy kanyargós országúton. Ráadásul a kiváló fényszóró és ablaktörlő jóvoltából annál jobban kidomborodik az előnyünk, minél mostohábbak a viszonyok. Szélerők Hát akkor autópályán hogy megy az AdRenaline?
Faképnél hagy mindenkit? Nos, az autópálya…, az más. 160-170-nél még nagyon fickós a kocsi, de aztán mintha gumifalnak ütközne. GPS-műszerrel, eléggé pontosan mértem a csúcssebességet, de rettentő hosszú nekifutással sem sikerült többet elérni 195 km/óránál. Gyakorlatilag 190 a vége. Kevesebb, mint az alapmodellé! Hogy lehet ez? Nagyon egyszerű a válasz. A spoilerek feladata abban áll, hogy stabilizáló, leszorító erőt keltsenek, többek között ezért tudunk olyan gyorsan kanyarodni. Ám mellékhatásként nő a légellenállás, s ez az, ami nagy tempónál visszafogja kocsinkat. Valamit valamiért! A képlet tehát világos. Villámgyors autópálya-utazáshoz AdRenaline Power-Box, optikai tuning nélkül. Országúti cikázáshoz ugyanez, sportfutóművel és spoilerekkel. Diszkóba járáshoz meg elegendők a látványelemek.
Praktikum
Ami a gyakorlatot illeti, a háromféle készlet a márkakereskedőknél rendelhető meg, a beépítés gyakorlatilag nem, vagy csak alig késlelteti az autó átadásának időpontját. A gyári garancia, mint már említettük, érvényben marad. A kötények nagyon alacsonyak, előnyük ritkán jön ki, sérülékenységük viszont bosszantó lehet. A sportfutómű gyors autózáshoz kiváló, nagyon stabil és jó visszajelzéseket ad, de a budapesti utakon kissé idegenül érzi magát, néha „fakerekű” benyomást kelt. Most pedig jöhet a slusszpoén: a teljesítménynövelés semmit sem rontott a motor kiváló hatásfokán, ezért a hatótáv hosszú, a fogyasztás szerény marad. Ha netán mégis meghaladja egy kicsit az alapmodellét, akkor főképp azért, mert egy ilyen tuningautót rendszerint hajtósabban vezet a tulajdonos, illetve az ő feltételezett stílusát – őszinte gyönyörűséggel – átvenni igyekvő tesztelő.
