Versenyautós: Alcantara bevonat a kormányon és fix váltófülek. Fotó: Hilbert Péter, Renault

A Renault Sport mindig is tudta, hogyan lehet mezei kis- és kompakt modellekből ütős, utcai versenyautókat faragni. Sosem a nyers teljesítmény állt a középpontban, inkább a pengeéles irányíthatóságra és az élvezetfaktorra helyezték a hangsúlyt – nincs ez másképp a legújabb R.S.-nél sem. Nem mentek bele lóerőversenybe, és most elsősorban nem arra gondolok, hogy a szegmens legcombosabb autója, az Audi RS 3-as már 400 lovas – az egy másik kávéház. Az viszont egyenesen meglepő, hogy e tekintetben a Ford Focus RS-sel (350 LE) vagy a Honda Civic Type R-rel (320 LE) sem akarták felvenni a kesztyűt. Ennek talán az is az oka, hogy nyugdíjazták a 2,0 literes blokkot és helyére került az új fejlesztésű 1,8-as, melyet elsőként az Alpine sportkocsi kapott meg. A kettős megfúvású turbóval lélegeztetett motor 280 lóerőt produkál, vagyis 15 lóerővel múlja felül az elődöt. S hogy milyen a gyakorlatban? Alacsony fordulaton is nagyon nyomatékos, gázreakciója pedig villámgyors. Lehet, hogy felül nem tol akkorát, mint néhány konkurens, de az R.S. is veszettül tud menni, és emellett kiválóan alkalmas arra, hogy a jogosítványunk veszélybe kerüljön. 5,8 alatt ugrik százra, ami rajtautomatikával a kevésbé gyakorlott sofőröknek is sikerülni fog. Ugyanakkor azt a gyártók is pontosan tudják, hogy ez a 300 lóerő körüli teljesítmény a vízválasztó a tekintetben, hogy elsőkerékhajtással útra lehet-e vinni.

Nem lehet érezni, hogy egy kicsit ”összement” a motor, az 1,8-as jó erőben van

A Renault kitett magáért, mert a sperrdiffivel (kézi váltó, Cup csomag) és az okos, függőcsapszeges futóművel vértezte fel a modellt, de azért érezni, hogy néha küszködik a tapadással. Nem arról van szó, hogy ki akarja cibálni a kezünkből a kormányt egy nagy gázadás, de ha kihasználjuk a teljesítményt, gyorsan érezhetővé válik, hogy az R.S. elöl hajt. Mégis azt kell, hogy mondjam, a Renault újdonsága az egyik legélvezetesebb hot hatch a piacon. Ennek egyik oka kétségkívül a kategóriában egyedülálló 4Control négykerék-kormányzásban rejlik. Az elméletet ismerjük, kis sebességnél (60 km/óra alatt) a hátsó kerekek az elsőkkel ellentétesen fordulnak el, 60 km/óra felett pedig az elsőkkel megegyező irányba térnek ki. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy egy sávváltáshoz minimális kormánymozdulatra van szükség, de ami sokkal fontosabb, hogy iszonyatos kanyarsebességre és olyan gyors irányváltásokra képes, ami jelenleg túlmutat saját kategóriáján. Az már más kérdés, hogy ehhez kell a tempós haladást támogató, nem éppen kátyúbarát futómű – a Megane R.S.-ben mindig érzi a vezető, hogy sportkocsiban ül.

Meglepően kényelmesek az ülések, az oldaltartás tökéletes

Az éremnek van egy másik oldala is. Ha nem vesszük számításba a német prémium hot hatcheket, jelenleg egyedül a VW/Seat és a Renault kínál automatikus váltót. A duplakuplungos EDC erőátvitel pedig nem okozott csalódást, mert ha nem sietünk, finoman, alacsony fordulaton kapcsolgat (kihasználja, hogy nyomatékos a motor), viszont ha sportosra vesszük a figurát, olyan gyorsan gangol, amire a legjobb sofőr sem képes. Az sem mellékes, hogy R.S. módba kapcsolva minden váltásnál durrog a kipufogó – nem elég egy sportkocsinak gyorsnak lenni, kell egy kis színház is!

Nagyon is érezni a négykerék-kormányzást! A hátsó kerekek 2,7 fokkal képesek elfordulni

Ami pedig a körítést illeti, valódi szintugrás történt. Lehet szeretni vagy nem szeretni az aktuális Megane alapformáját, abban viszont szerintem kiegyezhetünk, hogy az R.S. a legtöbb autórajongónál megindítja a nyálelválasztást. Ez a diffúzor bizony még a hot hatchek között sem szokványos, és akkor még nem beszéltünk az orrkiképzésről, a sárvédő nyílásairól vagy a szélesített karosszériáról. Elöl 65, hátul 40 mm-rel szélesebb az R.S., mint egy normál Megane, ez pedig már szabad szemmel is látható különbség. Belül az Alcantara bevonatú volán, a dekorbetétek és az egész hangulat hozzák azt, ami egy ilyen autótól elvárható.

Nincs hiány szép részletekből. A Brembo fékrendszer alapáras

Fontos, hogy a hétköznapi használatban sem vall szégyent az új Renault. Persze a futóműve mindig kemény, de ötajtós karosszériája és elfogadható méretű csomagtartója van, autópályán pedig csendes. Ami az anyagiakat illeti, még a 9,8 millió Ft-os, EDC-váltós verzió is a szegmens olcsóbb darabjai közé tartozik (a kézi váltós 9,3 millió), miközben tudása abszolút az élvonalba sorolja. A Renault egyébként nem durrogtatta el az összes puskaporát az R.S.-sel kapcsolatban, ugyanis hamarosan jön a 300 lovas Trophy változat!

Félelmetes kanyarsebességre képes az R.S., de kigyorsításnál egyértelműen tudtunkra adja, hogy az első kerekeit hajtja

Tetszett
• dinamika
• négykerék-kormányzás
• forma, hangulat
• hétköznapi használhatóság
Nem tetszett
• érezhető hajtási befolyás
• váltó lassú irányváltásai

Összegzés
Az ötajtós karosszéria és az opciós automatikus váltó az igényekhez való igazodást jelenti, viszont az új modellben is megtalálható a korábbi Megane R.S.-ek génállománya. Ha a lóerőversenyben nem is a Renault-nak áll a zászló, az újdonság ár-érték aránya figyelemre méltó.

Renault Megane R.S. EDC
Összlökettérfogat: 1798 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbó
Max. teljesítmény: 205 kW (279 LE) 6000/perc
Max. forgatónyomaték: 390 Nm 2400-4800/perc
Hossz./szél./mag.: 4364/1875/1435 mm
Tengelytáv: 2669 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1615/1569 mm
Fordulókör: 11,1 m
Saját tömeg: 1430 kg
Csomagtér: 294 l
Üzemanyagtank: 50 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 5,8 s
Max. sebesség: 250 km/h
Város/országút/vegyes: n.a.
Tesztfogyasztás: 10,2 l/100 km
CO2-kibocsátás: n.a. g/km
A modell alapára: 9 799 000 Ft

 Like