Sikeresen szerepel a piacra 2003 szeptemberében bevezetett Peugeot 307 CC, az idei év közepén gazdára talált a százezredik példány. A francia kupé-kabrió természetesen hazájában a legnépszerűbb, de Németországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban is közkedveltnek számít. Mivel a 307-es modellcsaláddal együtt nemrégiben a CC is megújult, újra fiatalos lendülettel vetheti bele magát a további párkeresésbe.
Olajozottan megy
Ráadásul a hódításokban egy új „fortély” is segítségére lehet, hiszen ezentúl kétezres dízelmotort is kínál hozzá a Peugeot – a jubileumi, százezredik darabot éppen ilyennel szerelték fel. A 136 lóerős és 320 Nm forgatónyomatékú HDi kitűnő választás az autóhoz! Amikor a tóparti sétányon (szerencsésebb esetben a tengerparti úton) élvezzük a kabriózás örömeit és gyönyörködünk a tájban, kényelmesen suhanhatunk a CC-vel. Rugalmasságát kihasználva hamar fel lehet kapcsolni, utána pedig amolyan öreguras módon, komótosan haladhatunk. Szükségtelen minduntalan a jó áttételezésű, de kissé határozatlanul megvezetett, hatfokozatú váltóval bajlódni. Ugyanakkor a dinamikus vezetési stílus sincs ellenére a 307-esnek, akkor is számíthatunk rá, ha éppen késésben vagyunk a vidéki rokonoktól. Már alacsony fordulatról élénken húz a motor, könnyedén gyorsítja a közel 1,6 tonnás autót, a gyakorlatban lendületesebbnek érezzük, mint a gyári adatok alapján várnánk. Előzésnél bátran hagyatkozhatunk erőtartalékaira (ilyenkor az overboost funkció 20 Nm-rel növeli ideiglenesen a nyomatékot), a legtöbb helyzetet magabiztosan kezelhetjük, ötödik fokozatban például 9,6 másodperc alatt ugrik 80-ról 120 km/órás tempóra. Mindemellett gazdaságossága miatt is szerethető a motor, hiszen beéri átlagosan 7,1 liternyi gázolajjal, tehát egy tele tankkal nagyjából 700 kilométert autózhatunk.
Fűtésszezon
A tetejétől gombnyomásra, 25 másodperc alatt szabadul meg a Peugeot. Feltekert fűtéssel, bekapcsolt ülésfűtéssel, illetve felhúzott oldalablakokkal még a hűvösebb őszi-tavaszi napokon is a meghűlés veszélye nélkül kabriózhatunk. Mivel a szélvédő teljesen az első utasok feje fölé nyúlik, egészen országúti tempóig biztosított a szélvédelem, az áramlatok csak nagyobb tempónál válnak zavaróvá. Ha felszereljük az opciós szélterelőt, a két hátsó szükségülést nem lehet használni, de ott amúgy is csak gyerekek helyezkedhetnek el kényelmesen. A motort remekül szigetelték, zárt tető mellett szinte hangját sem hallani, de “topless” üzemmódban is legfeljebb erőteljes gyorsításoknál, vagy alapjáraton szűrődik be enyhe dízeles kopogás. Vibráció pedig gyakorlatilag nem jut az utastérbe. Sőt, a motorhoz felár nélkül jár a részecskeszűrő, így egyrészt környezetkímélőbb a kocsi, másrészt padlógázos kilövésnél sem kormol.
Nagyszájú
Ami a külső megjelenést illeti, a ráncfelvarrás mindössze az orr-részt érintette, a kupé-kabrió LED-es hátsó lámpájához nem nyúltak a tervezők. Hatalmasra tátott szája és a macskaszerűen, nagyjából 10 centivel megnyújtott fényszórók – mint az egységes márkaarculat elemei – egyszerre kecsesebbnek és dinamikusabbnak mutatják az autót. Azért az ütközőcsíkot és a ködfényszórót szerencsésebben is elhelyezhették volna (a 407 és az 1007 esetében ez jobban sikerült), mert így kicsit a fogorvosi székben kitömött szájjal szenvedő páciensre emlékeztet a Peugeot arcberendezése. Belül elsősorban a középkonzolon történt változás, a CD-s rádió, illetve a kétzónás légkondicionáló kezelőszervei elegánsabbá váltak. Amíg ezek az alapfelszerelés részei, addig a tesztautó hétcolos, színes, multifunkciós kijelzője félmillió forintos extra. Ha éppen nem süt rá a nap, akkor az audiorendszer, a beépített rádiótelefon, a fedélzeti számítógép és a navigációs berendezés információi olvashatók le róla.
