Mindhárom típus tágas belsővel rendelkezik, a két francia öt-öt fotelt kínál, míg a németek üdvöskéje további két szükségüléssel is kecsegtet. Mindegyik modell közkedvelt a családosok körében, jó belőlük a rálátás a forgalomra és nem is olyan nagyok, mint egy kombi vagy egy kisbusz.

KAROSSZÉRIA, UTASTÉR, MŰSZERFAL

Annak idején egyedülálló koncepciónak számított a Zafira kialakítása. A méreteit figyelembe véve egy alsó-középkategóriás kocsiba sikerült beépíteniük hét ülést, ami addig leginkább csak a családi buszokra volt jellemző. A siker titka a magas építésmódban, az Astráénál nyolc centiméterrel hosszabb tengelytávban és a rendkívül helytakarékos

módon elsüllyeszthető harmadik üléssorban rejlik. Az első öt ülés mögött 600 liternyi, sík felületű csomagtér várja a holmikat. Ráadásul a középső sort kétarasznyi sínen még előre-hátra is csúsztathatjuk. Az akár külön-külön is felhajtható hátsó székek két filigránabb utasnak nyújtanak rövid távon kielégítő kényelmet. Hét ülés mögött azonban csupán 150 literes raktér várja az apróbb táskákat. A jobb első szék is lehajtható – variálhatóságból mindenképpen ötöst érdemel a Zafira! Természetesen mindez mit sem érne, ha kicsi lenne az autó terhelhetősége, de az Opelnél valóban gondoltak a sokat pakolókra, hisz akár 530 kilónyi súllyal is megtömhetjük Zafiránkat. Kritikát érdemel viszont, hogy középen csak kétpontos csípőöv található. A műszerfal kissé ingerszegény, komor az Opel belseje.

Scénicből érdemesebb az általunk is górcső alá vett, modellfrissített típust választani. A megszépülő külsőn kívül a tetszetősebb belső, a gazdagabb felszereltség és a jobb fényerejű lámpák is mellette szólnak. A Renault e szériája megmaradt a jól bevált ötüléses kialakításnál, az akkori fogyasztói felmérések nem indokolták a Zafiráéhoz hasonló harmadik üléssor beépítését. A Scénic utastere elöl-hátul kellően tágas, de a

kényelem sajnos nem tökéletes. Leginkább a sofőr panaszkodhat, a vezetőülés lapja túlságosan is rövid, ami hosszú távon rendkívül fárasztó. A hátsó székek egyenként tologathatók, felhajthatók, s akár ki is vehetők. Jópofák a második sori felnyitható tálcák, melyekben még egy-egy pohártartó mélyedést is kialakítottak. Akár három gyerekülést is rögzíthetünk egymás mellé, a hely és a hárompontos övek is adottak. Rengeteg apró rekeszt rejtettek el a Renault-ban (pl. a váltó előtt, a műszerfal tetején stb.), ezeknek összesen 100 liter a befogadóképessége. A Scénicnek egyébként csak 410 literes a csomagtere, ülésdöntés után azonban tágasabb helyet kapunk (1800 l), mint a Zafirában. Kisebb tárgyak bepakolásához nem szükséges a raktérajtót felemelni, ugyanis a hátsó szélvédő külön is nyitható. A poggyásztér sík oldalfalakkal határolt, s az alacsony küszöb révén könnyen pakolható. A kétszínű műszerfal sokkal barátságosabb, mint az Opelé.

Helyhiányban bizony a Xsara Picasso sem szenved, a fej-, a láb- és a válltér is dicséretes. A két első férőhely példamutatóan kényelmes, a

középre helyezett műszerfal kifejezetten egyedi. A vezetőülésből szinte korlátlan a kilátás, az elsőre furcsa dupla A-oszlopok sem zavarók. A három hátsó fotel a trió legkényelmesebb második sorát garantálja, mindenkinek fejtámla és rendes biztonsági öv jár. Az 550 literes csomagtér rakodónyílása széles és mély, a sík oldalfalak miatt gyerekjáték a pakolás. Széria minden Picassóhoz a praktikus kis műanyag bevásárlókosár, mely használaton kívül összehajtható.  A középső ülés lehajtva könyöklőként funkcionál, az így keletkező nyíláson keresztül akár 235 cm hosszúságú tárgyak is beférnek az autóba. Az ötletes kis tálcák a Citroënben is megtalálhatók, az egész autó belsejének karaktere van.

MOTOR, SEBESSÉGVÁLTÓ, VEZETHETŐSÉG

Sokan tartanak a magasabb építésű autóktól, mondván, nem lehet olyan dinamikusan és biztonságosan közlekedni velük, mint a személyautókkal. Kanyarstabilitás tekintetében a Zafira felveszi a versenyt a kompaktok zömével. Természetesen a nagyobb magasság miatt nagyobb a karosszéria dőlési hajlama kanyarban, de ez egyáltalán nem ölt ijesztő mértéket. A mérnökök ezt azzal próbálták mérsékelni, hogy feszes rugókat, kemény lengéscsillapítókat és masszív kanyarstabilizátorokat építettek be. Nagyobb tempónál enyhe alulkormányozottság tapasztalható, a feszes felfüggesztések miatt a kényelem csorbul. Az 1,8-as blokk 125 lóereje 11,5 másodperc alatt repíti százra a Zafirát. Az autó minden fokozatban meglepő élénkséggel reagál a gázpedál utasításaira, ami városban kifejezetten „ugróssá” teszi az Opelt. A trükk az, hogy a nagy homlokfelületű Zafirába rövidebb áttételezésű váltót építettek be a mérnökök. A németek modellje kellően rugalmas és fürge, ám autópályán már magas a zajszintje és a fogyasztása is. Pályán érdemes nagyjából kilenc, városban pedig a 10-12 literes fogyasztással kalkulálni!
A Renault takarékos dízelje már más karakter, könnyedén eljárhatunk vele hat liter körüli átlagfogyasztással. 200 Nm-es nyomatéka tisztességes vehemenciával ruházza fel a francia egyterűt, jól gyorsul, lendületesen lehet vele autózni, s a fékrendszere is hatásos. A vezetői környezet azonban közel sem tökéletes. Túlságosan közel vannak egymáshoz a pedálok – könnyen ráléphetünk akár kettőre is. A kormány furcsán döntött pozícióban van, amin a csekély állítási lehetőség sem javít. A váltó kissé határozatlanul működik, a kormány kevés visszajelzést ad az útról, s némi zaj is beszűrődik a futómű felől.
A Xsara Picasso 2,0 literes turbódízele rendkívül barátságos karakterű. Bár ez nem a 110, csak a 90 lóerős kivitele, azért panaszra nem lehet okunk. Az 5,5 l/100 km-es átlagfogyasztás rendkívül nagy hatótávval kecsegtet, akár 1000 kilométert is megtehetünk egyetlen tankolással. A kissé nagyobb fordulatot igénylő elindulást leszámítva remek a gyengébb HDi is. Papíron ez a leglustább (14,5 s), de menet közben nem jön át markánsan a 100-as sprint többlet időigénye. 205 Nm-es maximális nyomatéka még teljes terhelés esetén is kellő erőtartalékokkal ruházza fel az autót. A magas súlypont ellenére a futómű abszolút ura a helyzetnek, a kormányzás már kevésbé. Utóbbi kissé nyúlós, pontatlan és túlságosan is könnyű. Jó a Picasso úthibaelnyelő képessége, rossz minőségű úton sem rázkódik idegesen a Citroën.

Német ártartó
Egészen jó a Zafira ártartása, az 1999-es, 1,6-os alapkivitelű példányok is minimum 1,4 millióba kerülnek, a dízelek felára  A sor másik végén a 2005-ös darabok állnak, melyekért akár hárommilliót is elkérnek.

A legkedvezőbb
A legjutányosabb áron egy 1997-es Scénichez juthatunk, mely 600 ezer forint környékén vehető meg,  A paletta legdrágább darabjai a 2003-as, összkerekes RX4-esek, melyek akár 2,9 milliót is kóstálhatnak.

Arany középút
Tízéves Xsara Picassót kerek egymillióért vásárolhatunk, a gázolajos kivitelek többletköltsége elhanyagolható (kb. 100 000 Ft), A 2008-as, alig használt dízelek 4,1 millió forintért kelletik magukat.

Chevrolet Tacuma
Egy alternatíva
Az összehasonlításban szereplő népszerű egyterűeken kívül akadnak kevésbé ismert, ugyanakkor olcsóbban kapható, közel hasonló praktikummal felvértezett típusok. Ilyen például a Chevrolet Tacuma is. A Delta-Popp Autócentrum kínálatából választottuk ezt az 1 835 000 forintos, 2005-ös, 81 000 km-t futott példányt. Felszereltsége bőséges,  CD-s rádiót, négy légzsákot és vonóhorgot is. A 4,35 méter hosszú Tacuma raktere alaphelyzetben csupán átlagos, mindössze 325 literes. A három különálló hátsó ülés ledöntése után azonban már 1,6 köbméteres tér áll a rendelkezésünkre.  a márka dél-koreai, a formaterv pedig olasz – bár utóbbiról könnyű megfeledkezni…

Törésteszteredmények
Négyből három
Az elvárható négy csillagból mindössze hármat gyűjtött be a két légzsákos Zafira (1). Frontális teszten 6, oldalsón pedig 16 pontot kapott az Opel. Szemből történő ütközés esetén a sofőr mellkasa végzetes terhelésnek van kitéve, egy hajszállal kisebb ütésre számíthat a fej és a comb. Az oldalvédelem lufik nélkül is nagyon jó.  Szemből történő ütközés vizsgálatakor 11, oldalról 16 pontot ért el. A vezető combja van közepes terhelésnek kitéve, az oldallégzsákos változat oldalvédelme hibátlan. szemből 11, oldalról történő ütközés esetén 15 ponttal jutalmazták védelmi képességét. Közepes sérülési rizikónak van kitéve a sofőr mellkasa, combja, oldalról pedig – a légzsákok ellenére is – az elöl ülők felsőteste kaphat a kelleténél nagyobb „pofont”.

Szerviztapasztalatok

Csak megy…
Egy-két gyermekbetegséget leszámítva nem rendeltek el tömeges visszahívási kampányokat a Zafiránál. A gyártás első éveiben hangos kormányszervó-probléma, apróbb kontakthibák és nyöszörgő gumitömítések jelentkeztek. A légkondicionálóval is akadhatnak gondok, s az EGR-szelepek sem tökéletesek.  s ez alapjárat-ingadozást eredményez, extrém esetben állandó lefulladási hajlammal kell számolni.

Kivételes típus
A Renault-paletta egyik legmegbízhatóbb típusának titulálhatjuk a Scénicet. Mivel a sofőr magasan ül, hajlamos azt hinni, hogy az autó hasmagassága is nagyobb, de ez nem így van. Járdaszegélyeknél könnyedén megsérülhet a kipufogókönyök, s akár a csonk is megrepedhet. Kifogásolható, hogy átlagos futásteljesítmény mellett is könnyen fényesedik a kormány, a váltógomb és a könyöktámasz textilje sem valami tartós. Érdemes a hátsó lengéscsillapítók állapotát is ellenőriztetni.

Évjáratfüggő
A 2003-as modellfrissítés előtti Picassóknál gyakori a futómű alkatrészeinek elhasználódása és költséges javíttatása. A szilentek nem bírjáka rossz állapotú hazai úthálózatot, s kezdetben csak a lengőkarokkal együtt lehetett cserélni őket – ez bizony drága mulatság!  a zörgő kipufogó és sebességváltó. A HDi motorok érzékenyek az üzemanyag minőségére, a befecskendező rendszer drága elemei idő előtt tönkremehetnek. A rozsdásodó kasztni korábbi törésre enged következtetni.

Összegzés

Az Opel benzinmotorja a legerősebb, gyorsulása és végsebessége is a legjobb, ugyanakkor ez a legiszákosabb is. Egyedül a Zafira kínál hét ülést. A magas felépítésű Renault a brigád legkönnyebb tagja, dízelje takarékos, de a Citroën gázolajosa még kevesebb üzemanyagot igényel. A Xsara Picasso a legszélesebb, csomagtere kifejezetten nagy, a hármas közül most a vételára is ennek a legkedvezőbb.

Cikkünk összeállításához a Delta-Popp Autócentrum nyújtott szakmai segítséget.