Közel két évtizede az E-osztály sportosabb és szofisztikáltabb külsejű alternatívájaként ismertük meg a márka négyjtós kupéját, a koncepció pedig lényegében azóta sem változott. A 2018 óta kapható, C257-es gyári kódjelű, aktuális típus is őrzi a 2004-ben debütált első nemzedék jellegzetes tető- és ablakvonalát, ahogyan a hosszú és lapos gépháztető is régóta a CLS ismertetőjegyei közé tartozik. Bár eddig sem lehetett panasz a dizájnra, a tavalyi frissítés során módosították a frontot, mostantól a bázismodell is megkapja a korábban az Avantgarde verziók kiváltságának számító orrkiképzést.

De a lényeg: a CLS tényleg egy olyan autó, aminek szinte minden részletében lehet gyönyörködni! Amikor pedig helyet foglalunk a kormány mögött, rögtön világos lesz, mennyire magas nívót képvisel. Bár a kormányon megjelent érintésérzékeny felületeket egy ideig szokni kell, legyen szó a díszbetétek erezetéről, a hangszórók kialakításáról, az ülésekről, vagy az ajtók záródásáról, a vezetőt szinte minden irányból éri valamilyen pozitív hatás. Csak ne legyünk túlságosan magasak! A kupé karosszéria miatt 180 centis utasoknak hátul már szűkös a fejtér, ami a kicsi üvegfelületekkel és a vaskos kardánalagúttal együtt azt eredményezi, hogy az 5,0 méteres hosszúsághoz képest nem érződik különösebben tágasnak a CLS. És bizony, bármennyire is komfortosak az első ülések, mélyre kell huppanni, ami a hétköznapi használatban nem feltétlenül szerencsés.

Bár a CLS kínálatában négy- és hathengeres benzin- és dízelmotorok is szerepelnek, az biztos, hogy a 400 d jelű, 330 lóerős gázolajossal nem lehet melléfogni. Egyrészt a 700 Nm-es nyomatékkal (ez pontosan annyi, mint amennyit az első generációs CLS 5,5 literes, V8-as kompresszorosa tudott) nincs olyan szituáció, amiben egy pillanatig is kevés lenne az ereje. Másrészt az alapjárati duruzsolást leszámítva a 2,9 literes blokkról a hangja alapján nem lehet megmondani, hogy dízel. Selymesen, mély tónuson szól, rezonanciája gyakorlatilag nincs – a legkiegyensúlyozottabb négyhengeres sem érhet fel a sorhatoshoz. Miközben a 4Matic hajtással az erő útra vitelével sincs probléma, azzal azért érdemes számolni, hogy a bivalyerős motor ellenére nem a sportos haladás a CLS műfaja. Bár képességei megvannak hozzá, kormányzása és futóműve is inkább a komfortos autózást támogatja, a hosszú utak megtételében kétséget kizáróan remek partner a nagy Mercedes. Van abban valami nyugtató, ahogyan 130 km/órás tempónál 1500/perces fordulaton pihen a hathengeres és a gumik zaján kívül szinte alig jut be bármilyen külső hanghatás az utastérbe. Kár, hogy a 34,7 milliós ár alaposan megszűri azt a kört, amely élvezheti a típus szolgáltatásait.

TETSZETT
• formaterv
• belső hangulata
• kényelmes ülések
• motor karaktere
NEM TETSZETT
• magas ár
• fejtér hátul
• kicsi tank

ÖSSZEGZÉS
Bár az Audi A7-es és a BMW 8-as Gran Coupé képében a konkurencia is erős, a forma és a technikai színvonal miatt is könnyű a CLS hatása alá kerülni. A szépség oltárán viszont áldozni is kell, a helykínálat és praktikum terén közel sem olyan erős, mint az E-osztály.

Mercedes-Benz CLS 400 d 4Matic
Összlökettérfogat: 2925 cm3
Hengerek/szelepek: S6/24 biturbó-dízel
Max. teljesítmény: 243 kW (330 LE) 3600-4000/perc
Max. nyomaték: 700 Nm 1200-3000/perc
Hossz./szél./mag.: 4988/1890/1435 mm
Tengelytáv: 2939 mm
Tömeg/teherbírás: 1925/620 kg
Fordulókör: 11,9 m
Csomagtér: 520 l
Üzemanyagtank: 50 l
0-100 km/h: 5,2 s
Max. sebesség: 250 km/h
Átlagfogyasztás: 6,7 l/100 km
Tesztfogyasztás: 8,4 l/100 km
CO2-kibocsátás: 175 g/km
A modell alapára: 29 019 000 Ft (CLS 220 d, 194 LE)
A tesztelt verzió ára: 34 703 000 Ft