Azzal tisztában voltunk, hogy a gyári értékeket nem érjük el. Arra voltunk kíváncsiak, mennyit fogyaszt kifejezetten rossz körülmények között a Polo Bluemotion A szabványos fogyasztás jó dolog. Azonban köze nincs a valósághoz. Laboratóriumi körülmények között, előre meghatározott sebességgel egy próbapadon haladva mennek az autókkal 7 kilométert, majd az itt tapasztaltak alapján felszorozzák 100 km-re az üzemanyag-fogyasztást. Nincs sok köze a valósághoz, de egymáshoz képest viszonyíthatjuk az egyes autók fogyasztását. A Volkswagen mérnökei nagyon ráfeküdtek arra, hogy az új Polo szupertakarékos, Bluemotion változata kitűnően szerepeljen szabályozott körülmények között, a 3,3 l/100 km-es érték szenzációs egy ötajtós, ötszemélyes, használható méretű autótól. De mit tud a valóságban?
Autópályán jobban működik a szerkezet, mint városban. A nyomatékmaximum környékén autózunk Sikerült egy órát szabaddá tenni, és elvittük egy nagyon is élet szagú körre az autót. A hőmérséklet a fagypont körül, kicsivel talán fölötte mozgott, már estébe hajlott a délután, amikor elindultunk, ami a csúcsforgalom kezdődését is jelentette. A Déli Pályaudvar mellől indulva az M1/M7 közös kivezető felé vettük az irányt, hiszen autópályán, azon belül is a leggyilkosabb helyen, az érdi emelkedőn is bizonyítania kell az 1,2 literes, háromhengeres TDI-nek. Érden keresztül lecsorogva a 7-es útig újra a város felé vettük az irányt, majd a XI. kerületben végzett rövid bolyongás után visszaérkeztünk a szerkesztőséghez.
Nem lassú a 75 lóerős dízellel a Polo, de sokat kell kapcsolgatni a tempó tartásához
Nem épp tipikusan fogyasztásbarát környezet, de nem is a valóságtól elrugaszkodott értékeket szerettük volna bebizonyítani. Az ablakok párásodásának elkerülése miatt a légkondi folyamatosan ment, a rádiót csak az után kapcsoltuk be, amikor már untuk egymás társaságát. Mivel nagyon tudományosra vettük a figurát, megelégedtünk azzal, hogy a fedélzeti számítógép kijelzőjére hagyatkoztunk. Indulásnál pár pillanatig még hat liter feletti értéket mutatott az átlag, de mivel rögtön hegyről lefelé gurulással indítottunk, szinte azonnal az 5 l-es tartományban volt a fogyasztás.
Tanulni, tanulni, tanulni. Meg kell szokni a szokatlanul áttételezett váltót
A közös nyomócsöves befecskendezésnek köszönhetően a motornak nincs hangja, se a dízeles kerregés, se a háromhengeres brummogás nem számottevő. Sokkal zavaróbb, hogy az ötfokozatú, kézi kapcsolású váltó áttételezését sík vidékre lőtték be, az Alkotás utcán a városból kifelé haladva az emelkedőkön vissza kellett gangolni 3-asba, mert negyedikben nagyon kicsi volt a motor fordulata. Ezzel szemben autópályán nem hogy gyenge volt a Bluemotion, kifejezetten jól reagált a gázadásra, az érdi emelkedő alján pillanatok alatt felgyorsult 100-ról a megengedett 130-ra visszakapcsolás nélkül – pont a nyomatékmaximumnál autózunk ennél a sebességtartományban.
Városban sokat kell használni a 3. fokozatot, mert nagyon hosszú az áttételezés
Városban a megfelelő fokozat megtalálása okozza a legnagyobb gondot, fokozatosan jár a sofőr keze-lába, miközben 45-55 km/h-s tempóval tartja a forgalom ritmusát, mert itt kell 3-asból 4-esbe váltani. Azt is szokni kell, hogy a két centis ültetést a sportfutómű beépítésével érték el – pontos helyzetjelentést tudunk adni az útminőségről. De minket most mégse ezek a dolgok érdekeltek, hanem a fogyasztást. Azaz, mit mond az autó fedélzeti számítógépe arra, 100 km-re felszorozva mennyi üzemanyagot égetett el a körünk során. Az eredmény 4,7 l/100 km. Egész jó. Egy kis odafigyeléssel, kevésbé autógyilkos körülmények között egy, 4 literhez közelebbi érték is reálisnak tűnik, a 3,3 l/100 km azonban pusztán elméleti érték. A nálunk töltött egy hét alatt egyébként 5 l/100 km-re alakult a Polo Bluemotion fogyasztása, ebben azonban két havazás is benne volt. Nem rossz.
Nem kíméltük, az időjárás is zord volt, mégis öt liter alá ment a fogyasztás. A gyári érték irreális, de a négy literes fogyasztás elérhetőnek látszik
