A hosszabb ideje gyártott termékek korszerűsítése évtizedek óta bevált gyakorlat a járműgyártóknál. Manapság ráadásul több fokozatban történik mindez. A retromodellek egy-egy korszak emblematikus típusaira hajaznak, míg az aktuális szériák időközbeni átdolgozása a frissesség megőrzését hivatott szolgálni.
A szemnek és a fülnek egyaránt kedvesebb
Az Octavia második generációja ez utóbbi megfontolásból változott, mégpedig kívül-belül. A küllemet és a belbecset tekintve egyértelműen nemesedett a Skoda legnépszerűbb sorozata, ami mindenekelőtt a frontrészen, továbbá a belső térben érhető tetten. A leglátványosabb átalakuláson az első fényszóróházak, a hűtőmaszk és a köténylemez mentek át, de azért a némileg nagyított oldalsó visszapillantó tükrök, továbbá a kifehérített közepű hátsó lámpatest is azt jelzik, hogy ez a széria már a következő 3-4 évre készül.
Belül egyértelműen az igényesség jegyében zajlott le kisebb forradalom. Mindenhol krómdíszekkel találkozik az ember, no meg a kornak megfelelő hangformátumokat lejátszó, illetőleg a manapság elterjedt zsebmemóriákat (USB-kulcs, SD-kártya) is befogadó előlappal, érintőképernyős kijelzővel, navigátorral rendelkező fedélzeti információs és szórakoztató berendezéssel… Mindez egyszerre persze csak a csúcsberendezésre jellemző, az alapváltozatban MP3-as CD-rádióból és minimum 4 hangszóróból áll a rendszer. Az érzékszervek mellett a test kényeztetésére is odafigyeltek a tervezők. A hátsó kartámasz és az első hűthető rekesz sem elérhetetlen álom immár az octaviásoknak.
Motorban a TSi, váltóban a DSG a kulcsfigura
A ráncfelvarrás műszaki fejlesztés nélkül csak félmegoldás lenne, ami a Skoda háza táján nem divat. Divat viszont szemezgetni az anyakonszern technikai csemegéi közül, aminek eredménye ezúttal két új benzinmotor és egy sebességváltó lett. A legfontosabb mind közül a már jól ismert és okkal magasztalt közvetlen befecskendezéses 1.4 TFSi motor (itt TSi jelzéssel). Bár ez létezik egészen extrém, kompresszoros-turbós, 170 lóerős verzióban is, a Skoda Octavia csupán egy szimpla turbós, 122 lóerős kivitelt kapott belőle. Sebaj, ezzel is nagyon kellemesen megy a túlméretes kompakt autó. Csehország lankáin, változó minőségű országútjain és közepesen telített autópályáin egyaránt jól vizsgázott a kis hengerűrtartalmú egység. Nyomatékban némileg elmarad ugyan a jól bevált 1.9 TDi alaperőforrástól (250 helyett „csak” 200 Nm), de erőleadásban és járáskultúrában simán veri azt, a zajszintről nem is beszélve. A pontot az i-re a tágabb határok között használható fordulatszám teszi fel, egyetlen negatívumként legfeljebb a dízelnél 20 százalékkal magasabb, reális viszonyok között 7,0 l/100 km érték körül alakuló átlagfogyasztás róható fel a kisebb TSi-nek.
Ugyancsak új az Octavia családban az 1.8 TSi. A 160 lóerőt, illetve 250 newtonmétert tudó négyhengeres konstrukciós szempontból hajszálra megegyezik a kistestvérrel, a gyorsulási és rugalmassági adatai azonban már-már sportos menetdinamikáról árulkodnak. A 2.0 FSi helyére szánt masina az életben sem cáfol rá a papírformára, hiszen a testes Skodát élvezetesen repíti, forgalmi közegtől függetlenül. S ha már az élvezeteknél tartunk, feltétlenül említést érdemel a DSG-váltó. A duplakuplungos automatikus erőátvitel második generációja a két TSi esetében hétfokozatú, kapcsolásai észrevétlenek, gyorsak, s a rengeteg áttétel a fogyasztásra is kedvezően hat. Mindazonáltal nem elsősorban a takarékosság, hanem a kényelem az, ami miatt érdemes kifizetni érte a mintegy 400 ezer forintos felárat – a városi dugókon, a kanyargós hegyi utakon túl még autópályán is érzékelhető pluszt nyújt a kézi váltóhoz képest.
A Skoda Octavia forgalmazása hivatalosan 2009 januárjától kezdődik, de a márka hazai importőre már most felvesz előrendelést. A felszereltségi szintek elnevezései nem változnak, az alaptételek kibővített körét pedig könnyű megjegyezni: aktív fejtámaszok, manuális légkondicionáló, Ambientétől felfelé pedig kitörésgátló.
