Frankfurt környékén, a korlátozásoktól mentes autópálya-szakaszon hasítunk egy topless Porsche 911 Turbóval: a digitális sebességmérő 250 km/órát jelez. Remélem, az őrangyalunk sebesebben repül… A bődületes szélzaj miatt kollégám a felét sem érti annak, amit emelt hangon közölni próbálnék vele. Éppen azt jegyeztem meg, hogy a pilótafülke – az egyébként teljességgel hasznavehetetlen +2 szükségülés helyére felszerelt szélterelővel együtt – ennél az őrült tempónál is meglepően huzatmentes. A 3,6 literes, két turbófeltöltővel lélegeztetett boxermotor pokoli ereje még ekkor is teljesen nyilvánvaló. A Porsche szakadatlanul gyorsít tovább, és biztos vagyok benne, hogy gond nélkül megfutná 310 km/órás csúcssebességét, ha lenne rá mód.
Kemény menet
Egyetlen tizedmásodperc – a menetteljesítményeket illetően mindössze ennyi a különbség a 911 Turbo vászontetős, Cabriolet változata, illetve a fixtetős Coupé között. Csekély áldozat a nyitott autózás élményéért cserében. Már csak az intenzívebb hanghatás miatt is megéri! Heves gázadásra a boxer hátborzongatóan hörög és üvölt, miközben a két turbó úgy süvít, mintha a Föld teljes levegőkészletét egyszerre akarná beszippantani, majd az egészet belepréselni a hat hengerbe – ha rágondolok, még most is borsódzik a hátam! A szédítő, 480 lóerős és 620 Nm-es értékekkel büszkélkedő motornak pedig meg sem kottyan a kabrió 70 kilós többletsúlya. Ráadásul az opciós Sports Chrono csomaggal a maximális forgatónyomaték 680 Nm lehet, a vezérlőelektronika ugyanis rövid ideig 0,2 báros túltöltést (max. 1,2 bar) engedélyez a turbónak.
Tudom, a vallással nem viccelünk, de ezúttal képtelen vagyok kikerülni: egyetlen délelőtt alatt annyit káromkodtam, hogy ezen a világon valószínűleg már nem nyerhetek bűnbocsánatot. Bármilyen sebességnél fokozottan robbanásveszélyes a Porsche! Szinte leírhatatlan, ahogy a kocsi puskagolyó módjára kilő, s négy másodperc elteltével már százzal robog, a dupláját pedig kevesebb mint 13 szekundum alatt éri el. A kormányról is kapcsolható, hatfokozatú Tiptronic S automatával néhány tized még lefaragható a sprintidőből. Ilyenkor a fogyasztás sem szerény: a 67 literes üzemanyagtank tartalmát hozzávetőleg 250-300 kilométer alatt pusztítja el az autó, s természetesen 98-as, vagy még jobb nedűt kíván.
A gyorsulás élményénél talán csak a lassulásé letaglózóbb! Elöl hat-, hátul négydugattyús féknyergek harapnak rá a 350 milliméteres tárcsákra, de a melegedést, fáradékonyságot hírből sem ismerő kerámia féktárcsák (380 mm) is rendelhetők. Intelligens négykerékhajtásának és fejlett, állítható csillapítású (normál állásban meglepően kényelmes, túraautós karakterű a futómű, míg sportprogramban bekeményít) felfüggesztésének köszönhetően kanyargós úton is bolondbiztos a gép. Bevallom, a határokat nem igazán mertem feszegetni. Véleményem szerint Walter Röhrl-féle érzékek és képességek kellenek ahhoz, hogy valaki bátran kihasználja a 911 Turbo képességeit.
Vágyálom
Napok óta egy dolog foglalkoztat mániákus módon: hogyan lehetne minél gyorsabban összeszedni 44 millió forintot – lehetőleg törvényes keretek között. Ennyibe kerül ugyanis a Porsche 911 Turbo Cabriolet. Azon ráérek majd később agyalni, hogy miből fizetema havi 250 ezres cascót… S akkor még egy métert sem tettünk meg. Persze, ezt az autót álló helyzetben csodálni is örömöt okoz!
