Itthon sajnos nem jár adókedvezmény a környezetbarát Insignia Ecoflexre, de kifejezetten kedvező, hogy csak 105 ezer forinttal drágább az alaptípusnál
A 160 lóerős motor csendesebbé vált, rugalmasságából nem veszített Még egy éve sincs, hogy megkezdődött az Opel Insignia forgalmazása, máris Európa legkelendőbb középkategóriás autójává lépett elő a rüsselsheimi jármű. A kétségtelenül szemrevaló modell takarékosságra kihegyezett, Ecoflex verziója további előnyhöz juttathatja az Opelt a konkurenciához képest. Az 5,2 literes átlagfogyasztás és a 136 g/km-es CO2-kibocsátás eléréséhez tökéletesítették az aerodinamikai tulajdonságokat, valamint a motor és a sebességváltó területén is változásokat eszközöltek. Így a szintén 160 lóerős Insignia 2.0 CDTI-hez viszonyítva 0,6 literrel kevesebbet fogyaszt az Ecoflex, CO2-kibocsátásban pedig 18 g/km-rel jobb.
A módosítások jóvoltából 0,28-ról 0,26 cW-re csökkent az Ecoflex modell alaktényezője
Az Ecoflex-elv: sok kicsi sokra megy
Az Ecoflex modell cW-értékét 0,28-ról 0,26-ra csökkentették, amiben hét tényező játszott közre: a hűtőmaszk nyílásait megnagyobbították, megváltoztatták az orrspoilert, az üzemanyagtank burkolatát és a hűtőt, 10 mm-rel csökkentették az autó hasmagasságát és persze alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsokat és jobb légellenállású felniket is bevetettek. Mindezek mellett az újdonságban a 2,0 literes dízelmotor tökéletesített égésfolyamattal dolgozik. A lineárisan, szinte turbólyuk nélkül érkező 380 Nm-es nyomatékkal az autó 9,5 másodperc alatt gyorsul százra, végsebessége pedig 221 km/óra, vagyis egy hajszálnyival gyorsabb is, mint a „normál” 2,0 literes, 160 lóerős Insignia.
Nagy sebesség, alacsony fordulatszám
A sebességváltó áttételeit is módosították, az első és második fokozatot rövidebbre, az utolsót pedig extrahosszúra cserélték. A sebességkorlátozás nélküli német autópályán szinte szürreális élmény, ahogy 200 km/órával suhanva a 2800-as jelzésen cövekel a fordulatszámmérő mutatója, egy átlagos váltóáttétellel ellátott 2,0 literes dízel ilyenkor már jóval a nyomatékcsúcson túl, szenvedve falja a kilométereket. Mivel ilyenkor sem pörög sokat az erőforrás, csak a szélzaj töri meg az utastér csendjét. Ha viszont csak 130 km/órával megyünk, a főtengely 1800-at pörög, ilyenkor a pillanatnyi átlagfogyasztás kb. 5,5-6,0 liter. Több kollégámmal egyetértésben megállapítottuk, hogy az Ecoflex határozottan csendesebb, mint a már hazai pályán is tesztelt 2.0 CDTI modell. A gyáriak elárulták, hogy a motorvezérlést szinte teljesen átprogramozták, hogy még kulturáltabban tegye a dolgát a négyhengeres motor.
Nem ámítás az alacsony fogyasztás
Az Opel a nemzetközi menetpróbán kisebbfajta házi versenyt tartott az újságíróknak abból a célból, hogy ki tudja a lehető legalacsonyabbra szorítani egy megadott útvonalon az Ecoflex fogyasztását. Nos, a győztes páros 4,3 literes eredményt hozott ki, de még azoknál is csupán 6,0 litert mutatott a fedélzeti számítógép, akik olyan sietősre vették a figurát, ami normális közlekedési viszonyok közepette nem reális. Jelentem, mindenféle trükk nélkül (légkondicionáló és fényszóróhasználat) mi is teljesíteni tudtuk az 5,2 literes gyári átlagot, ami azt hiszem, több mint elismerésre méltó eredmény egy ekkora és ilyen menetteljesítményekkel rendelkező autótól. A kedvező átlagfogyasztás okán igazi hosszútávfutó az Insignia Ecoflex, 70 literes üzemanyagtankja 1350 km-es hatótávot tesz lehetővé!
Sportmódban a futómű felkeményedik, s jobb a gázreakció A modell gyártását augusztusban kezdik Rüsselsheimben. Az első példányok ősszel érkeznek a hazai márkakereskedésekbe, de az igényekre való tekintettel rövid időn belül a kombikarosszériás Sports Tourer is elérhető lesz Ecoflex verzióban. A végén pedig jöjjön a kellemes meglepetés, ami egyúttal azt is jelenti, hogy más márkákkal ellentétben az Opel „takarékmodelljével” igenis számolni kell. Az Ecoflex mindössze 105 ezer forinttal kerül majd többe szintén 160 lovas dízel fivérénél, tehát nem kell évi több tízezres futásteljesítménnyel számolnunk ahhoz, hogy megtérüljön a csekély felár.
