Ha egy autó sikere kizárólag a forma megítélésén múlna, a Mazda3 limuzin változata tuti befutó lenne – keresve sem találunk nála dinamikusabb vonalvezetésű és érzékibb négyajtóst a kategóriában. A magasra húzott, viszonylag rövid, lendületes kialakítású hátsó harmonikusan illeszkedik az összképbe, ám a japánok a használhatóságból áldoztak egy keveset a design oltárán. Mivel a gombnyomásra felpattanó csomagtérfedélen egy árva mélyedés sincs, melynek segítségével megemelhetnénk, kénytelenek vagyunk a lemez alá nyúlni, úgy kinyitni. Cudar időben a lezáráskor is összekoszolhatjuk a kezünket, mert a tervezők a belső részen sem alakítottak ki fogantyút. A
szedán csomagtartója amúgy jó alakú és igényesen kárpitozott, ráadásul alaphelyzetben az ötajtóshoz képest 113 literrel több, összesen 413 liternyi poggyászt képes elnyelni. Hosszú tárgyak szállítása sem okozhat gondot, hiszen a 60/40 arányban osztottan dönthető hátsó üléstámlákat elfektetve majdnem sík raktérpadlót kapunk, a befogadóképesség pedig ilyenkor 675 literre bővül. Ellenben egy nagy képernyős televízió vagy a komód szállításához praktikusabb a csapotthátú Mazda3, a limuzinnak ugyanis meglehetősen szűkös a rakodónyílása.
Csendestárs
Az 1,6 literes, változó szelepvezérlésű motor egyenletesen adja le 105 lóerős teljesítményét. Kezdettől fogva jól húz a 3-as, ha pedig lendületes vezetéshez szottyan kedvünk, vagy éppen előzünk, akár a fordulatszámhatárig is pörgethetjük az egységet, hiszen akkor sem fogy ki a szuszból. Az ötfokozatú sebességváltó kissé hosszúra nyújtott áttételezése miatt az erőforrás ha nem is sportosan, de azért kellő dinamikával mozgatja a kocsit. Ráadásul a kiváló zajszigetelésnek köszönhetően a hangja sem zavaró, így autópályán nagy tempó mellett is komfortos az utazás. Persze, a fogyasztásra ez nincsen jó hatással, ahogyan a mellékelt ábra mutatja, a Mazda átlagosan 8,6 liternyi üzemanyagot is képes legurítani a torkán. A ferdehátú kivitelhez viszonyítva valamivel komfortosabb hangolásúak a limuzin első, MacPherson és hátsó, többlengőkaros felfüggesztési. Így aztán a kocsi elegánsabban lépi át az úthibákat, s a futóműzaj is csekélyebb (bár ez esetben nyári abroncsokat viselt a Mazda). Attól nem kell tartanunk, hogy a lágyabb futómű miatt esetleg kanyarban bizonytalankodik majd a 3-as, mert nagy tempónál is rendkívül jóindulatúan fordul, reakciói kiszámíthatóak. Ha úgy tartja kedvünk, akár élményautózásra is befoghatjuk a gépet, ugyanis a kormányzás közvetlen, az ötfokozatú, manuális sebességváltó viszonylag rövid utakon és pontosan kapcsolható, a négy tárcsafék pedig hatékonyan lassítja a Mazdát.
Magasról indul
Azonos motor és felszereltség esetén a kétféle karosszériaváltozat között mindössze 50 ezer forint az árkülönbség. Ám a teljes igazsághoz tartozik, hogy amíg az ötajtóshoz 1349 köbcentiméteres erőforrás is választható, addig a Sedan legkisebb motorja a tesztben szereplő 1,6 literes. Így aztán minimum 4,65 millióba kerül a lépcsőshátú Mazda3, míg a 16 colos könnyűfém keréktárcsákkal, ködfényszóróval, kipörgésgátlóval, menetstabilizáló rendszerrel, továbbá fedélzeti számítógéppel gazdagabb TX specifikáció ára alulról súrolja az ötmillió forintot. Ehhez pedig már alig szükséges gyűjtögetni, hogy eggyel nagyobb kategóriát vegyünk célba, mondjuk a Mazda6 1.8i CE indulómodellt állíthassuk a garázsunkba.
