Nem szívesen beszélnek róla, de a Lexus deklaráltan a 3-as BMW közvetlen ellenfelének szánta és a kipróbált bajor recept alapján fejlesztette ki az 1999-ben piacra dobott középkategóriás IS-sorozatot. Mára minden tekintetben a saját útját járja a Toyota presztízsmárkája, így a második nemzedék alapjaiban különbözik felmenőjétől. Persze, az orrmotor-hátsókerékhajtás koncepció, valamint a lendületes vonalvezetés maradt, viszont a sportos vérvonalat kicsit háttérbe szorították, s nagyobb teret engedtek a Lexus-féle kifinomultságnak. Végső soron a vadonatúj IS le sem tagadhatná, hogy a felső-középosztálybeli GS kistestvére.
Minőségből jeles
Ezt mindenekelőtt a japán formatervezési hagyományokból merítő L-Finesse stílusirányzat teszi nyilvánvalóvá. A legkisebb Lexust is pengeéles vonalak és határozott formák alkotják, de a felfelé ívelő övvonal, illetve a rövid első túlnyúlás ugyancsak a lendületes megjelenést szolgálja. A limuzin egyszerre elegáns és sportos, formaterve letisztult és mégis izgalmas. Ami a méreteket illeti, az újdonság 175 milliméterrel hosszabb és 75 milliméterrel szélesebb elődjénél, tengelytávolsága hat centiméterrel nőtt, az első nyomtáv 40, a hátsó 60 milliméterrel szélesebb, a karosszéria torziós merevsége pedig 20 százalékkal nagyobb. A növekedés ellenére meglehetősen szerény, szinte kompakt kategóriás méretű a csomagtartó (378 liter), ráadásul a bővítésére sincs lehetőség. A helykínálat belül is inkább csak az első üléseken tágas, megtermettebb felnőttek panaszkodhatnak hátul a láb- és a fejtér egyaránt. A vaskos kardánalagút miatt középen legfeljebb gyerek utazhat kényelmesen, mi több, a tervezők elkövették ugyanazt a hibát, mint a GS-nél: amikor az első üléseket a legalacsonyabb pozícióba állítjuk, a hátsó utasok lábfeje alig fér el alatta. A felhasznált anyagok minősége, a makulátlan kidolgozás (illesztési hézagok gyakorlatilag nincsenek), valamint a gazdag alapfelszereltség azonban mindenért
kárpótol. Nem túlzás azt állítani, hogy a szegmens legkifinomultabb, legigényesebb tagja az új IS – e tekintetben könnyedén felülmúlja az Audi A4-est, a BMW 3-ast vagy a Mercedes C-osztályt. A biztonságot többek között tíz légzsák, köztük két térdlégzsák, valamint a világ első kétkamrás utasoldali légzsákja szavatolja, ami csökkenti az arcsérülés mértékét. Az alapkivitelen kívül Luxus és Sport csomag választható a kocsihoz. A kétféle specifikáció nem csak a felszereltségben és az utastér hangulatában tér el. Utóbbihoz 18 colos keréktárcsák járnak, továbbá az IS 250 esetén feszesebb hangolású sportfutómű, míg az IS 220d-nél 30 százalékkal rövidebb végáttétel javítja a menetdinamikát. A műszerfal látványos designja a nagyobb Lexusét másolja, de azért nem teljesen ugyanaz. A multifunkciós központi kijelzőnek köszönhetően az ergonómia jó, pofonegyszerű a temérdek funkció között tájékozódni. Az opciós multimédiás csomag a 7 colos, 32 ezer színű érintőképernyőn, a hangvezérlésen és a navigációs berendezésen kívül 14 hangszórós, 300 watt teljesítményű, 5.1 Dolby Digital térhangzású, MP3 és WMA zenefájlok, illetve DVD-filmek lejátszására is képes Mark Levinson hifirendszert tartalmaz.
Az első dízel
Egyelőre a 2500 cm3-es, 208 lóerős benzinessel, illetve a márka történetének első dízelmotorjával választható az új IS – a 2,2 literes, 177 lóerős gázolajos ugyanaz, amit a Toyota Avensisben vagy a Corolla Versóban találunk. Hidegindítás után, alapjáraton a kelleténév valamelyest jobban beszűrődik az utastérbe a négyhengeres dízel mormogása. Menet közben viszont teljesen kisimul a hangja, még erőteljes gyorsításkor sem hallani a kopácsolást, a szigetelés az egyik legjobb a kategóriában.
Bármilyen fordulatról agilisan ugrik az autó, nyoma sincs turbólyuknak, rugalmasságát kihasználva pedig kényelmesen autózhatunk, minden helyzetben számíthatunk erőtartalékaira. Szerencsére a hatfokozatú, manuális sebességváltó karjával precízen, igaz, a korábbinál kicsit hosszabb utakon kapcsolhatunk. A közvetlen benzinbefecskendezéses, kétoldali változó szelepvezérlésű V6-os sokkal inkább igényes futáskultúrájával, semmint kirobbanó teljesítményével hívja fel magára a figyelmet. Közepes fordulatszám-tartományig néma csendben suhan a
Lexus, csupán enyhe gumizaj szűrődik az utastérbe. Padlógázos gyorsításkor, hosszan kihúzatva is mindössze halk gurgulázást hallani a távolból, a motor hangja soha nem válik tolakodóvá. Laza eleganciával mozgatja a kocsit, de a 208 lóerős teljesítmény és a 252 Nm-es forgatónyomaték azért elegendő a sportos vezetéshez. Gyári adatok szerint a kocsi 0,3 másodperccel jobban gyorsul a hatfokozatú automatával, mint a kézi váltóval. A szekvenciálisan és a kormány mögötti fülekkel is kapcsolható szerkezet sportlimuzinhoz méltó módon hagyja a letiltásig pörgetni a motort, mindig a megfelelő időben és gyorsan vált. Az egyetlen zavaró dolog, hogy a fokozatkijelzőn nem mutatja, amikor saját maga kapcsol vissza. Felettébb közvetlen az elektromos szervokormány, a legapróbb mozdulatra is azonnal reagál az autó. Az elöl kettős keresztlengőkaros, hátul oldalanként öt lengőkaros felfüggesztések hangolása pedig valódi arany középút a sportosság és a kényelem között, még Sport csomag esetén sem kell kompromisszumot kötni.
Máris támad
