Az E-osztályos kombikat nimbusz övezi, kezdve attól, hogy a W123-asból megjelent az első T-modell 1977-ben. A strapabíróság és a márka legendája kevés lett volna a sikerhez, ehhez arra is szükség volt, hogy amikor a nagy Merci kombi már az utcakép szerves része volt sok nyugat-európai országban, az Audinak és a BMW-nek még a tervezőasztalon sem létezett hasonló méretű puttonyosa. Ez persze nem jelenti azt, hogy utóbbi kettő ne hozta volna be a lemaradást, de ha kijön az új Mercedes E-osztály T-modell, rendszerint rálicitál a többiekre, legalábbis a csomagtér befogadóképességével biztosan. Így van ez az új generációs T-modellnél is, mely ugyan a formásabb farkialakítás miatt már nem 695, hanem „csak” 640 literes rakterű, de e tekintetben még mindig többet nyújt, mint a konkurensek. Így is gigászi a raktér, egy ötfős család egyheti nyaraláshoz szükséges cuccait könnyedén elnyeli anélkül, hogy bővítenénk – utóbbi esetben 1820 liternyi pakkot fogadhat be. A modell nívójához illően alaptétel az elektromos fedélmozgatás, extraként pedig láblendítős nyitás is elérhető. Szintén fontos a gyakorlatban, hogy a roló a hátsó ajtó nyitásával felemelkedik, tehát ha tele a kezünk csomagokkal, nagyon megkönnyíti az autó a dolgunkat.

Attól függetlenül, hogy praktikus befejezésű modellről van szó, a T-modell ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint a limuzin. Mivel még sosem volt ennyire közel az E-osztály az S-osztályhoz, nyugodtan mondhatjuk, hogy igazi luxusautó. Ilyenkor nem csak a szuperfényszóróra, a monitor-műszerfalra, a távvezérelt parkolásra, vagy a félautonóm vezetési funkciókra gondolok, hanem arra a hangulatra is, amit a beltér áraszt. Tesztautónk belső összeállítása ugyan nem éppen fiatalos, de amikor belehuppan az ember a hatalmas, kényelmes ülésekbe és körbenéz, nem is autóban, inkább egy otthonos, luxuskivitelű nappaliban érezheti magát.

Ráadásul az önvezető funkciók miatt stresszmentessé is tudja tenni a vezető dolgát, én például úgy mentem át a Megyeri-hídon egy agyzsibbasztóan nagy dugóban, hogy csak fogtam a kormányt, a kocsi fékezett, gyorsított és tartotta a sávot. Ha mégis van valami, ami csiszolásra szorulna, az a fedélzeti rendszer, mert nagyon bonyolult. Rendben van, hogy sok mindet tud az autó, de a kormányon lévő touchapades felület, vagy a menü struktúrája sem könnyíti meg a kezelést. Egyébként a helykínálat pazar, hatalmas lábtér fogadja a hátul utazókat is, így aztán ebből a szempontból sem lehet vitás, hogy az E-osztály hosszú utakon is helytáll.

Ami a vezetési élményt illeti, nem abban az értelemben jó a volán mögött ülni, mint egy BMW-ben. Komfortos a légrugós futómű, és a kormány is kis erővel forgatható, vagyis nagyon pihentető az egész. A kerregős 2,1-est nyugdíjazó, 1950 cm3-es turbódízel a ma elérhető egyik, ha nem a legcsendesebb négyhengeres dízel, ráadásul nagyon jó összhangban dolgozik a kilencfokozatú automatikus váltóval. Szó sincs sportosságról, vagy hatalmas erőtartalékról, igazából egy ilyen autóhoz ez a menetdinamika a minimum. Ez nem azt jelenti, hogy ne lódítaná meg rendesen a karosszériát a 190 lóerő és a 400 Nm párosa, csak valahogy az autó egésze annyira magas szintű, hogy egy hathengeres sokkal jobban illene hozzá. Már csak azért is, mert a start-stop rendszer működése zavaró ezzel a motorral. Lehet, hogy a hosszmotoros építésmód miatt van, de minden indítózásnál megrázkódik a karosszéria, én ezért ki is kapcsoltam. Ezt leszámítva aligha okoz csalódást az E-osztály kombija, mondjuk a 190 lóerős változat 14,6 millió Ft-os árának tükrében ez nem is különösebben meglepő. A lecke most fel van adva a konkurenseknek, még akkor is, ha tudjuk, hogy egy fényűzően felszerelt változat aligha vihető haza 20 millió Ft alatt.

Tetszett
• minőségi benyomás
• belső atmoszféra
• kényelem/helykínálat
• műszaki színvonal

Nem tetszett
• drága extrák
• start-stop működése
• kicsi tank

Összegzés
Lehet arról vitatkozni, hogy mennyire ütős a forma, vagy tetszik-e a hatalmas monitor-műszerfal, objektívan nézve tökélyre csiszolt autó az E-osztály. A négyhengeres dízel a maga műfajában remek, de ehhez a nívóhoz egyértelmuen egy jó V6-os illik.

Mercedes-Benz E 220 d T-modell
Összlökettérfogat: 1950 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbódízel
Max. teljesítmény: 143 kW (190 LE) 3800/perc
Max. forgatónyomaték: 400Nm 1600-2800/perc
Hossz./szél./mag.: 4933/1852/1475 mm
Tengelytáv: 2939 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1600/1609 mm
Fordulókör: 11,6 m
Tömeg/terhelhetőség: 1780/670 kg
Csomagtér: 640/1820 l
Üzemanyagtank: 50 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 7,7 s
Max. sebesség: 235 km/h
Város/országút/vegyes: 4,5/3,9/4,2 l/100 km
Tesztfogyasztás: 6,9 l/100 km
CO2-kibocsátás: 109 g/km
A modell alapára: 13 589 000 Ft (E 200 d T-modell, 150 LE)
A tesztelt verzió ára: 14 622 780 Ft

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!