Az autó formája baltával faragott elődjéhez képest egészen emészthető: szemből kifejezetten tetszetős, az egyszerű hátsón pedig sokat dob az eltalált színválasztás. Tesztautónk esetében a bordó metálfény (96 000 Ft) éppen ilyen. Persze a lényeg a raktérajtó mögött rejtőzik, ez pedig az 573 literes csomagtér, mely a támlák ledöntése után 1518-ra növelhető.
Nincs ennél olcsóbb és nagyobb kombi
A nagy tengelytávolság (2634 mm) és a hosszú hátsó túlnyúlás (1046 mm) eredménye, hogy a második sor lábtere tágas, a poggyásznak pedig gigászi hely jut. A csomagtér olyan hosszú, hogy a raktérrolót a könnyebb kezelhetőség érdekében nem közvetlenül a támlák mögül, hanem egy előtte elhelyezett kalaptartó betétből lehet kihúzni. Utóbbi hátránya, hogy bővítéskor nem találni neki helyet. A támlák osztva dönthetők, de az ülőlap fix, ezért enyhe lépcső keletkezik a kabin felé. A hátsó küszöb alacsony (589 mm), a belső szélesség pedig mindenhol eléri az 1 métert.
A második sorban termetes, 180 cm feletti felnőttek is jól elférnek, mondjuk három főnek már széltében szűkös lehet a hely. Az első ülések kisautósan aprók, puritánok, az ülőlap rövid, gyenge a deréktámasztás és az oldaltartás is. A műszerfal szemre egészen gusztusos, ergonómiai bakiktól persze nem mentes és tapogatni sem érdemes, a tetszetősebb felületű részek is kemény műanyagból készülnek. A kormány nem túl közvetlen, ütközéstől ütközésig 3,2 fordulatot tesz meg, szolgálhatna több visszajelzéssel is. A komfortos futómű hibaelnyelő képessége jó, cserében tempós kanyarban, valamint különösen hirtelen kikerüléskor az ideálisnál jobban megdől a kasztni.
A dízel hangja emészthető, inkább a részterheléskor hallható utastéri zörejek zavarók, továbbá városi közegben idegesítő a váltóáttételezés: a tartós 50-es tempó szigorúan harmadik fokozatot jelent, negyedikbe nincs értelme 60 km/óra alatt váltani, ötödiket pedig legkorábban 80-nál „szúrjunk”. Lakott területen kívül viszont a 90 lóerős, 220 Nm-es dízel a takarékos és lendületes arcát mutatja. A 4,9 literes átlag baráti, a tartós autópályázás sem jelent neki kihívást, 130-nál 2250-es fordulatszámon dolgozik a dCi.
A Logan MCV kapcsán számomra érthetetlen módon sokan nyavalyognak, hogy jaj, nincs belőle hétüléses kivitel, mi lesz most. El kell fogadni, hogy a Dacia termékfilozófiája megváltozott, ez a modell „csak” egy kombi, aki valódi hétfős típusra vágyik, válassza az egyterű Lodgyt.
TETSZETT
– tágas raktér
– ár-érték arány
– dinamika, fogyasztás
– navigáció
NEM TETSZETT
– összeszerelési minőség
– darabos városi vezethetőség
ÖSSZEGZÉS
A Logan MCV legnagyobb ütőkártyája, hogy olcsó, valamint tágas az utas- és raktere. Ár-érték aránya briliáns, azonban lépten-nyomon érezni a spórolás jeleit – elődjénél azért jóval komolyabb autó. A 75 ezres navi telitalálat!
Dacia Logan MCV 1.5 dCi
Összlökettérfogat: 1461 cm3
Hengerek/szelepek: S4/8 turbódízel
Max. teljesítmény: 66 kW (90 LE) 4000/perc
Max. forgatónyomaték: 220 Nm 1750/perc
Hossz./szél./mag.: 4492/1733/1519 mm
Tengelytáv: 2634 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1493/1476 mm
Fordulókör: 10,68 m
Saját tömeg/teherbírás: 1033/662 kg
Csomagtér: 573/1518 l
Üzemanyagtank: 50 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 12,1 s
Maximális sebesség: 173 km/h
Város/országút/vegyes: 4,3/3,5/3,8 l/100 km
Tesztfogyasztás: 4,9 l/100 km
CO2-kibocsátás: 99 g/km
A modell alapára: 2 200 000 Ft (1.2 16V Access)
A tesztelt verzió ára: 3 350 000 Ft
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!